A régészet lényege sokszor nem a felfedezés, hanem bizonyos tévhitek eloszlatása vagy igazságok megerősítése – így vagyunk a Jézus kápolnával is, mert évtizedekig tartotta magát az a nézet, hogy Székelyudvarhely egyik legrégebbi építménye még a kora középkorban, tehát az Árpád-korban épült. A 19. században még Orbán Balázs vélte úgy, hogy a kis templom építkezési stílusa miatt volna kora középkori.

Az 1973-ban végzett szakszerű ásatás ezt cáfolta, de a kor hangulata miatt hajlamosak voltunk azt hinni, hogy az akkori régészekkel „letagadtatták" a kápolna igazi keletkezési idejét. Tavaly tavasszal azonban a Haáz Rezső Múzeum régész-csapata, Sófalvi András vezetésével pontot tett az ügy végére: többhetes ásatás, kutatás, elemzés azt mutatja, hogy a kis templom

a 15.-16. században keletkezhetett,

tehát késő középkori. A kutatás eredményei egy kis kiadványban jelentek meg, a kötetet múlt héten a Szent István-napi ünnepségen is bemutatták. A tanulmányban Sófalvi részletesen bemutatja a tavalyi ásatás munkamenetét, kulisszatitkait – többször is utal a korábbi feltárásra, illetve a 2011. évi többhetes munkát is bemutatja.

Az ásatás során több sírt is feltártak a kápolna belsejében, a kis templom kőkriptákat rejtett, amibken emberi maradványokat is találtak. Első írásbeli történeti forrása 1613-ból származik, egy húsvéti körmenet leírásában (a húsvéti határkerülés legfontosabb állomása ma is), az 1571-ben a városhoz csatolt Gyárosfalva területén levő kápolna nem volt plébániatemplom.

A szakszerű ásatás és a leletanyag vizsgálata után a feltárást vezető szerző megállapítja, hogy „...a kápolna és a vele szoros összefüggésben levő kőkripta a 15. század vége és a 17. század közepe között létesült." Ettől függetlenül, hogy az építmény később épült, mint a többség gondolná, a Jézus kápolna továbbra is az egykori Székelyudvarhely éke, egyik legfontosabb épülete marad – habár az utóbbi években egyre kevesebben látogatják, idén már konkrét tervek is készültek környezetének élhetőbbé tételére.

A tanulmány az elmúlt héten jelent meg az ásatást vezető Sófalvi András régész tollából, a Múzeumi Füzetek sorozatban. Gazdagon, fotókkal és rajzokkal illusztrált kiadvány, ami kapható a múzeumban és az udvarhelyi könyvesboltokban, a helytörténet és a történelem iránt érdeklődők számára nagyon jó olvasmány.