Hétfőn kezdték el és valószínűleg április végéig elvégzik a Jézus-kápolna régészeti feltárását a Haáz Rezső Múzeum régészei: Sófalvi András és Nyárádi Zsolt évek óta együtt dolgozó kettőse ezúttal Zólya Leventével és Király Józseffel egészült ki.

Jelenleg két kutatóárok van kiásva: egy a templomon kívül, egy pedig belül – utóbbiban guggol az ásatást vezető Sófalvi, aki holnapunknak elmondta, hogy az egyház újíttatja fel a kápolnát, s ezért kérték fel csapatukat az építmény régészeti kutatására. Mint korábban ismert volt, utoljára 1973-ban kutattak a kápolnánál régészek: akkor a bukaresti Mariana Beldie, illetve helyi régészek - főképp egy 1561-ben vert, ún. Ferdinánd-arany megtalálása után - arra a következtetésre jutottak, hogy az építmény a késő középkorban, a 16.-17. században épülhetett. Ezzel szemben művészettörténészek egy csoportja Árpád-kori, tehát kora-középkori építménynek tartja a rotundát.

Sófalvi szerint a mostani feltárás célja a korábbi ásatások hitelesítése. A kis templom belsejében a most, két nap alatt kiásott sírépítmények egyértelműen késő középkoriakként határozhatók meg.

Ami a további kutatást illeti, a templom keleti része fele fognak terjeszkedni – az építményről tudni kell, hogy a 19. században átépítették és azóta van a mostani, déli bejárata. A feltételezett régi oltár nem volt feltárva, régészeti szempontból tehát szűz területnek számít, ami esetlegesen tartalmazhat olyan leleteket (kerámiát, esetleg fémpénzt), amelyek segítenek a kápolna építési idejének pontos meghatározásában. Az is egyértelműnek tűnik, hogy a templomban és környékén nincsenek temetkezési helyek – a következő napok valamelyikén geofizikai műszerrel mérik fel a templom melletti, a falon belüli területet, s amennyiben a műszer elváltozásokat mutat, akkor ott is nyitnak kutatóárkot, s ez is hozzásegítheti a régészeket a pontos kormeghatározáshoz.

Az időjárás egyelőre nem kedvez nekik, hiszen hidegben, sárban kell dolgozniuk, de az elmúlt években már megszokhattuk tőlük a különböző régészeti objektumok feltárásánál, hogy munkájuk végeredményét ez nem befolyásolja. Minden bizonnyal alapos kutatás után és elfogultság nélkül próbálnak majd választ adni arra, hogy az Árpád-korban vagy a késő-középkorban épült-e a Jézus-kápolna.