Az utolsók között láthattuk a Jézus kápolnát régi formájában, rongyos ruhájában, hétfő óta ugyanis bezárták kapuit a látogatók előtt, felújítás kezdődik az épületen, kívül és belül.

Pécsi-Kolumbán Imola – hozzáöltözve az őszi tájhoz – az utolsó diákcsoportokat vezeti körbe az éles októberi napsütésben, mielőtt visszaadja a hatalmas kulcsokat az egyháznak. Az előző három évben ő mutatta meg a látogatóknak a kápolnát, korábban a Haáz Rezső Múzeum megbízásából, idén már csak kötelességtudatból és jószívűségből jött minden alkalommal, amikor hívták a kapura kifüggesztett telefonszámon.

Egy ideig a megyei tanács is támogatta a munkáját, miután ez megszűnt, az udvarhelyi önkormányzatnál pályázott, hogy ismertető és népszerűsítő kiadványokat nyomtathasson a kápolnáról a turistáknak. Így készültek képeslapok és könyvjelzők, amelyekből az utolsó diákcsoport is kapott.

Imola néni, ha mindent nem is, de nagyon sokat tud erről a különleges helyről, és olyan elragadóan lelkesen mesél róla, hogy nem is tudjuk, mi lesz vele a kápolna nélkül addig, amíg itt a felújítás zajlik.

A keleti oldalon kezdjük a sétát,

ahol a remetelak fordít hátat a reggeli napnak, összeölelkezve a kápolnát körülvevő hiányos vakolatú védőfallal. Fölötte a Budvár látszik, és hunyorítva még annak a folyosórendszernek a bejáratai is, ahová a tatárjáráskor menekültek a helybéliek, és ahonnan a legenda szerint lenyilazták a tatárok vezérét, aki a kápolna helyén szörnyethalt.

Ez a kápolna keletkezésének legendás magyarázata, de hogy valójában mikor és ki építette, még mindig a történészek vitájának tárgya. Három évszám áll a kapu fölött a falba vésve, de ez ne tévesszen meg senkit – mondja Imola néni – később mindegyiket elmagyarázom, hogy miért van.

Sokak fejében az van, hogy a kápolna a 13-ik századból származik, a hivatalos műemlékvédelmi lajstrom szerint azonban a 16. században hálaadó kápolnának épült. Ezt támasztja alá az az 1971-ban végzett ásatás is, amelynek során egy I. Ferdinánd magyar király idejében, 1561-ben kiadott ezüst pénzérmét találtak.

Miért áll mégis a kapu fölött az 1836? Mert akkor vették körbe a támfallal a kápolnát, aminek szerves részét képezi az ugyanakkor épült, belső udvar felé forduló remetelak.

Napozni lehet a padláson

A falon körülbelül derékmagasságig hiányzik a vakolat, a teheneknek lett az áldozata, évekig itt vakaróztak – mondja Imola néni – de így legalább látszik, hogy miből készült.

Érdekesség, hogy a falba süllyesztett kapu korábban, 1771-ben készült, legalábbis a szemöldökfájába vésett évszám erről árulkodik. Ahogy átlépünk rajta, balról a tornácos remetelak áll, amit ma kiállítóteremnek használnak. A zsindelyes tetőn minden tenyérnyi helyre jut egy lyuk is, napozni lehet a padláson.

„Minden évben, amikor jött a tél, azon gondolkodtam, hogy hogy fogja ez az épület kibírni. Erre a Jóisten így vigyázott, két kézzel" – mutatja Imola néni óvó tenyereit egymás fölé borítva.

Visszatérve a védőfal eredetére, megtudjuk, hogy a reformáció miatt a katolikus hívek nem járhatták a húsvéti körmenetet a városban, ezért a Szent Miklós-hegyi plébánia akkori papja körbekerítette a kápolnát, és ide költöztette a körmenetet. A falba süllyesztett kis rekeszekben a keresztút állomásait látjuk ma is.

Fenőkövekből keresztet állítottak

Az udvar nyugati kapuja fölé 1955-ben helyeztek keresztet formálva három jellegzetes követ – ezért szerepel ez az évszám is a másik kapu fölött (a harmadik évszám, 1930 a legutóbbi javítási munkálatok idejét jelzi a falba vésve). Ezek a kövek valamikor a város fenőkövei voltak, a mai Márton Áron téren használhatták a gazdasszonyok és a hentesek. Az államosítás után az ispánság és ezzel együtt ez a szolgáltatás is megszűnt, a Feleki-tetőről származó különleges köveket pedig ide helyezték el – meséli kalauzunk.

A fal megépítésével egyidőben a kápolna bejáratát is megváltoztatták, és ennek megfelelően az oltárt is áthelyezték a bejárattal szembeni, északi oldalra az épület keleti faláról.

A kinti verőfényből a kápolna hűvös árnyékába lépve jól látszik a régi befalazott bejárat, fölötte színes üvegablakon szűrődik be a fény.

Titkok a falakon és a föld alatt

Megtudjuk azt is, hogy a Haáz Rezső Múzeum 2014-ben végzett falfeltárást és ásatást a kápolnában, egy oltár melletti kutatóablakban egy, talán Jézust ábrázoló freskómaradvány kandikál ki. Akkor találták meg az eredeti oltárkövet és a téglával kirakott padló alatt két sírhelyet fedeztek fel.

Az egyik elhunyt temetkezésének ideje a 16-17-ik századra tehető, a szakemberek szerint jómódú család tagja volt, virágtartót, ón gyertyatartót, sarkantyúkat és koporsókapcsokat is találtak a sírban. Az illető talán megvásárolta a temetkezés jogát, vagy az sincs kizárva, hogy neki építették, vagy a közösség felajánlotta a temetkezési helyet – magyarázza Imola néni.

Az első sírkamra feltárásakor jöttek rá a régészek, hogy mellette még egy van. Ezúttal egy szerényebb temetkezés nyomaira bukkantak, egy 13 éves fiút és férfi hozzátartozóját helyeztek ide.

A barokk stílusú oltár az egyik legértékesebb része a kápolnának, bár a festmények másolatok rajta. Az alsó egy Jézus-ábrázolás a spanyol Esteban Murillo képe nyomán, a fölső, kisebb méretű kép egy francia művész munkájának másolata, Mária mennyei királynévá koronázását ábrázolja.

A kápolnában az ég felé is érdemes nézni, bár nem a katolikus templomokban megszokott boltíves mennyezetet fogjuk látni, hanem egy különleges motívumokkal díszített kazettás álmennyezetet. Igaz, ez sem az eredeti már, annak csupán az emléke van meg, és Orbán Balázsnak hála, egy fénykép is róla.

A jelenleg is látható mennyezet 1903-ban került ide, a korábbi pedig 1677-ben, amikorra a feltárt temetkezés idejét is tájolták. Tovább színezi a történetet, hogy az első álmennyezet motívumai között emberi jellemvonások ábrázolását fedezték fel, ami szintén arra enged következtetni, hogy a két dolognak köze volt egymáshoz, talán az elhunyt családja adományozta a kazettás díszítőelemeket.

Volt a kápolnában egy Nepomuki Szent János szobor is, aki a kápolna védőszentje lett a templommá szenteléskor, de hogy megóvják az esetleges sérülésektől, a kiállítóterembe helyezték át. A helyében most egy kereszt áll baldachin alatt – zárja a bemutatást Imola néni.

Itt érzed, hogy erőt kapsz

Ahogy a diákcsoportok elköszönnek, a hely ismét csendes lesz, Imola néni pedig nosztalgiázik egy kicsit. „Két-három évvel ezelőtt egész nap itt voltam. Ma este adom vissza a kulcsot, ezért örülök, hogy ma még jöttek diákok. Olyan szívesen mutatom meg nekik, meg vagyok győződve ennek a hasznáról, hogy akkor lesz az övék a város, ha ismerik. Külföldről sokkal több látogató jön, kinézik az útikönyvből, és képesek eljönni ide. Akkor mi miért nem értékeljük? Ez nem egy-két nap alatt ment így tönkre. Vasárnap az autópiacról jövet, ha csak minden tizedik ember két lejt adományozott volna, ez itt már paradicsom lehetne. De meg vagyok győződve, hogy lesz ennek még fénykora" – mondja bizakodva, majd folytatja:

„Minden reggel, amikor bejöttem, egy imával kezdtem a napot: édes Jézus, köszöntelek, hálával, hogy itt lehetek, s dolgozhatok ma is neked.

Nem vagyok elfogult, bigott hívő. Miért csinálom mégis ezt a munkát? Én valamikor nagyon nagy beteg voltam, és meggyógyultam. Akkor azt mondtam, hogy ezután úgy fogok élni, hogy méltó legyek azokra a napokra, amiket adott nekem a Jóisten. Itt érzed, hogy erőt kapsz, jó energiákkal rendelkező hely ez. Én úgy érzem, azt a munkát, amit lehetett, elvégeztem, biztos vagyok benne, hogy jó kezekbe fog kerülni."

A Jézus kápolna felújítására a főesperesi hivatal pályázott uniós forrásokra a regionális operatív program keretén belül – tudtuk meg Derzsi Lászlótól.

 

A pályázatba foglalt tervek szerint 2020 közepéig kell megvalósítani a teljes felújítást, ami az épületek strukturális hibáinak kijavítását, vakolást, régészeti feltárást és konzerválást foglal magába, de szeretnék már jövő év közepére befejezni a munkát.

 

A remetelak tetőzetét is kicserélik, és egy állandó egyháztörténeti kiállítás kap helyet majd benne. Emellett a kápolna udvarának járószintje visszakerül az eredeti magasságra, vagyis 20-40 centiméterrel mélyebben fog elhelyezkedni.

 

A munkálatok ideje alatt nem lesz látogatható a kápolna, de egy-egy nagyobb megvalósítás után nyílt napokon mutatnák azt meg a közönségnek – árulta el Derzsi.

 

A pályázat összértéke 1,3 millió lej, amiből több mint egymillió a támogatás értéke, a fennmaradó el nem számolható költségeket saját forrásból fedezi az egyház. A munkálatokat a Kvadrum Axis nevű cég végzi.