A Jézus Kápolna városunk egyik legrégebbi épülete, amire büszkék lehetnénk, mégis méltatlanul elvész a gaz, a parkoló kamionok és az ipari zóna árnyékában. Sem a város, sem az egyház nem fordított kellő figyelmet, de főképp pénzt arra, hogy maradandóvá tegyék azt, ami nem kevés próbát állt ki az idők során.

Az elmúlt időszakban talán a határkerülők és a régészek értékelték legjobban az építmény létét. Szerencsére mégsem esett ki teljesen a figyelem központjából. A Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítvány (SzKA) úgy gondolta, hogy több sikeresen végbevitt projekt után most ezt is felkarolja.

Hogy az elején tisztázzuk is le a viszonyrendszert, az épület és a körülötte levő terület az egyház tulajdona, míg a szomszédos tér a városé. A SzKA jelen esetben a közvetítő és körülményteremtő szerepét játssza, hogy rendezett és látogatható környezte legyen a kápolnának.

Hogy miért pont erre a területre esett a választás, arra magyarázatot ad az előző bekezdés. Az egyházzal és városvezetéssel történt szóbeli egyeztetés után a SzKA meg is hirdetett egy pályázatot, ahol a pályázók az adott helyből és tulajdonságaiból kiindulva szabadon tervezhették meg a kápolna körüli teret. A kápolna felújítása sem marad el, de azt az egyház oldaná meg.

Három pályamunka érkezett a kiírásra, amelynek látványterveit az SzKA saját honlapján tette elérhetővé, és amelyekre augusztus elsejéig lehetett szavazni. A három terv különböző módon közelítette meg a hely kiépítését.

Bíró Katalin és Mihály Zsófia a gyógyító papok hivatásának mentén egy gyógynövényekkel beültetett kertet képzeltek el kis sétányokkal. Pap Lóránd tervei szociálisabbak, ő egy fásított ligetben, játszótérrel felszerelve varázsolna életet a kápolna köré.

A harmadik pályázatot a Székelyudvarhelyi Alkotó Klub (Kiss Emőke, Kubanek László, Jakab Emőke, Kirmayer Zsuzsanna, Geréb Róbert) adta le, ahol a tervezők, a hely szellemét megőrizve egy környezetbe illő, egyszerű, de a motívumjegyeket sem hanyagoló, mindig továbbfejleszthető teret képzeltek el.

A szavazás lezárása után 321 szavazattal az Alkotó Klub tervei kapták a legtöbb voksot. Második helyen 308 szavazattal Pap Lóránt tervei, illetve 210 szavazattal Bíró Katalin és Mihály Zsófi végeztek.

A hogyan továbbról Péter Ildikótól, a SzKA PR-felelősétől érdeklődtünk. A SzKA kitalált egy projektet, de a konkrétumok feletti döntést az emberekre bízta. Ez megtörtént, most megpróbálja a kivitelezéshez szükséges körülményeket megteremteni, olyan módon, hogy Udvarhely felépíthesse magának.

Egyelőre el kel készíteni a költségvetési és ütemtervet, pontosítani kell a tervrajzot és a használhatóságot. Össze kell fogni és koordinálni a támogatókat, kivitelezőket, megkötni a keretszerződéseket. A szavazással nem áll meg a projekt, a lehető leghamarabb neki kell látni a kivitelezésnek, tudtuk meg Ildikótól.

Ezt egy, erre a célra létrehozott bizottság fogja irányítani, ahová a szakemberek (akikre szükség van: út- és hídépítő mérnök, asztalos, kőműves, villanyszerelő) mellett olyan jelentkezőket várnak, aki úgy gondolják, hogy tudják segíteni a projekt előrehaladását.

Jelentkezni augusztus 10-ig az SzKA-nál, a Bethlen Gábor utca 55 szám alatti irodában lehet, minden hétköznap 8-16 óra között. További kérdésekre választ kapni a 0752-069400 telefonszámon vagy a pr@szka.org e-mail címen lehet.