Kultúra » Színház

Kis emberek nagy drámája

Láttunk még egy kortárs orosz drámát, ugyancsak Barabás Árpád rendezésében. Jó ez a vonal, mert egyszerűen rólunk szól.

MEGOSZTÓ PDF email





Hasonló cikkek
fotó: Szász Zsuzsi

Kinek a munkája mennyit ér?

Aki ott volt, látta, szerette, nevetett és vörösre...
fotók: Szász Zsuzsi

Nekünk, ha férfiak vagyunk

Mintha az udvarhelyi nők azért ültek volna be erre az...
ifeszt2

Mi vagyunk az Adria

Arról, hogy hogyan lehet férjhez adni kétszáz aranyért...

murlinm1
Fotók: szinpad.ro, figura.ro
szerkesztoÍRTA: KATONA ZOLTÁN
2014. február 04., 10:02
0 hozzászólás. 

Talán azt a címet is adhattam volna, hogy Fekete tej 2.0, annyira hasonlít mind a téma, mind pedig a környezet – ez viszont nem baj.

Kortárs orosz drámaíró (Nikolaj Koljada) írta ezt is, és hasonlóan a szintén Barabás Árpád által rendezett Fekete tejhez, a gyergyószentmiklósi Figura Stúdió Színház által a hétvégén kétszer előadott Murlin Murlo is egy isten háta mögötti orosz kisvárosban játszódik a rendszerváltás után. Nyomor, tudatlanság, alkoholizmus, illetve a buta, de erőszakos ember uralma a ház folyosóján.

Lassan minden ilyen típusú drámában, irodalmi műben vagy filmben benne van korunk klasszikus köcsöge, a talán román nyelven legjobban eltalált cocalar – a darab egy ilyen figura, Misa (Moșu Norbert-László) és Olga (Máthé Annamária) párbeszédével kezdődik.

Misa dugni jön, de Olga nem hagyja, hiszen kiderül, hogy a férfinak várandós felesége van – ocsmány, visszataszító, erőszakos figura, az ember megtapsolná, ha a megalázott nő kést rántana és átküldené a túlvilágra.

murlinm3

A túlvilág nagyon messze van, a kisváros azonban itt a jelenével, s egy ártatlan, hatalmas irodalmi tervekről, mindent megváltó regényről álmodozó Alekszejjel (Mihály Alpár Szilárd), valamint az Olga nővérével, az egyfolytában súlyosan részeg Innával (Tamás Boglár).

Utóbbi szobafestő, özvegy és alkoholista, akinek minden vágya elmenni a koszos kisvárosból – annyi a bökkenő, hogy a szereplők egyike sem tesz semmit azért, hogy a helyzet megváltozzon, sőt az az érzése az embernek, hogy ők csak itt, csak ebben a környzetben tudnak létezni.

Kivéve Misát, aki a világ legfontosabb embere. Ő nevezi el Murlin Murlónak Olgát: az egyszerű, iskolázatlan huszonéves lányt nagyon jól alakította Máthé Annamária.

Vár valakire, az istenre, akit rajzfilmként lát maga előtt - annyira kétségbeejtően szerencsétlen lény, hogy amikor boldognak látszik, akkor is el-elszorul az ember torka. Az jó előre benne van, hogy maximum Alekszej tud lelépni innen, a többiek képtelenek kitörni. 

murlinm2

Az előadás egyébként több szempontból is „udvarhelyi": a szereplők közül Máthé Annamária és Mihály Alpár Szilárd, a díszlettervező Szűcs-Olcsváry Gellért színész, az előadás plakátját megtervező Benedek Levente, illetve a rendező Barabás Árpád mind kötődnek a városhoz, hiszen vagy itteni születésűek, vagy pedig itt játszanak.

Úgy tűnik, Barabás vonzódik az orosz témákhoz, hiszen a Fekete tej és Az őrült naplója monodráma után már harmadszor láthattunk tőle "oroszos" darabot.

Tény, hogy Kelet-Európában vevők vagyunk az ilyesmire – egy kortárs drámát jobban át tudunk érezni, mint egy nyugati klasszikust. Magad előtt látod a szomszéd, a rokon, az ismerős gondját-baját, örömét, tragédiáját, s mint tudjuk, az ember szereti a más baját, szerencsétlenségét nézni, arról beszélni. Mindenki ismer hétköznapi alkoholistákat, „kokölárokat", egyszerű értelmiségiekből az alkohol és a kilátástalanság miatt agresszív állattá változókat. A kisváros pedig lehet akár Gyergyó vagy Udvarhely is.



0 hozzászólás

hirdetes

hirdetes
Hozzászólások | Szabályzat

Hozzászólások Copyright (C) 2009 uh.ro. Minden jog fenntartva."