Mikor belefáradok az antikváriumokba, eszembe jut, hogy itt a nyakamon az oltásszezon, be jó lenne venni egy oltóollót. Egyik üzletből küldenek a másikba, a fél várost beutazom, míg találok egy jobbacskát. A keresgélés során eljutok a Lehel térre is. Régebb, míg a húgom a Nyugati mellett lakott, ide jártunk vásárolni, és mindig ettünk meggyes-mákos rétest. Isteni, muszáj ezt mindenkinek megkóstolni. Eszem egyet arrafele menet is, egyet visszafele jövet is. Na de mostmár jó nagy gázban vagyok, mert tükröm nincs, hogyan pucoljam ki a mákot a fogam közül, hogy Molnár Miki ne kergessen el a bál ajtaja elől, mert szégyent hozok Udvarhelyre a mákos fogaimmal? Szerencsére eszembe jut, hogy az új fényképezőgépemnek van szelfi üzemmódja. Érdemes volt ennyi pénzt kiadni erre a gépre, főnök.