Képriport
Lehet, hogy túl sokat fogok errÅ‘l beszélni, de ez a forró vizes borogatás aranyat ér. Végre megtanulom azt is, hogyan kell jól csinálni. Eddig hisztisnek néztem az asszonyt, mikor nyafogott nekem, hogy nem elég meleg a pakolás. Én ott tököltem a vÃzforralóval, és csak akkor melegÃtettem újat, mikor langyosnak éreztem a vizet. A vÃzbe mártogattam a rongyot, majd csöpögtettem rá az olajat. A jobb módszer az, hogy egy fazekat fel kell tenni a tűzre, és folyamatosan forrón kell tartani a vizet. Ebbe egyszer beletöltöd az illóolajat, s Ãgy nem kell minden mártogatás után csöpögtetni. A jó hÅ‘mérséklet az, amikor már alig-alig tudsz belenyúlni a vÃzbe, úgy éget. A vajúdó nÅ‘ számára nincs túl forró pakolás, csak túl hideg. Ha a kályha nincs közvetlen a vajúdás helyszÃne mellett, akkor érdemesebb két edénnyel dolgozni, egyik a tűzön legyen, mÃg a másik a vajúdó nÅ‘ mellett, hogy ne hűljön ki a pakolás, mÃg a forró vÃztÅ‘l a vajúdó derekáig ér. A póló nem véletlen. Egy régi pólóját vette fel az asszony, amelyet még Bukarestben kapott választási kampányban. PSD-s, azért piros. De a felirata, az jó.