Képriport
János bácsit tisztelik a környéken, úgy tűnik. A szomszéd cukrászdából egy ott dolgozó hölgy kávéval kedveskedik neki. Akik ismerik, mind felnézően ejtik ki, hogy „János bácsi”. Csak P. B. hangja picit lenéző: „Mesélj csak, öreg, feladtad.” Más az értékrendjük, hiába, na. Ugyanazon cigányudvarban laknak, akarom mondani laktak, de teljesen más életmód, teljesen más értékrend, teljesen más alázati szint. Vagy mégsem? Mert azért felmerül a kérdés, ha János bácsi ilyen végtelenül rendes és alázatos, mint ahogy leírtam, akkor mégis miért nem költözött ki az új tulaj legelső felszólítására?