A kultúrházban folytatódik az ünnepi hangulat, melyet akár nevezhetünk lagzis hangulatnak is, az asztalokon sorakozó köményes üvegek láttán. A kajára legalább egy órát kell várni, az is lehet, hogy kettőt, de az ember nem is nézi, hogy pontosan mennyit, ha jó az asztaltársaság és van miről beszélgetni. És van. Aztán ott van a zöldszékelyföldesek Hangyasulijának a fás memóriajátéka, azzal is el lehet ütni a szabadidőt, ami otthon nem adatik meg olyan könnyen, mint itt. Azért olyan jó ez a fás memóriajáték, mert az ember megismerheti a fák teljes alakját is és a levelét is. Én az elmúlt években összevásároltam minden fahatározót, amit találtam a könyvesboltokban, de egyikben sem mutatja ilyen szépen a fák alakját. Ha valaki tud egy olyan kiskönyvet, amiben látszik a fának a teljes alakja is, a kérge is, a levele is, a rügye is és a virágja meg a termése is, kérem, szóljon, mert boldoggá szeretném tenni az asszonyt és a gyerekeket, ne kelljen mindig öt könyvet vigyünk magunkkal ki a domboldalba.