2 órával korábban. Ez olyan, mint a filmben a 20 év múlva, ugrunk az időben. Térjünk vissza picit térben és időben, történetünk kezdetére, az udvarhelyi buszállomásra, ahol két maréknyi EKÉs, egy fél maréknyi Szekler Tekeres, egy osztálynyi pedás ötödikes és egy nagy család száll fel a Homoródalmás felé tartó buszra. Az UTCÁsok és sokan mások autóval mennek. Felszálláskor még enyhén csepereg az eső, ettől való félelmükben többen is visszamondták a részvételt az elmúlt napokban. Amint megérkezünk Almásra, látszik, hogy a nedves aszfalt nem nagyon ijesztette meg sem a helybélieket, sem a távolabbról érkezőket, az út széle teli van parkolva, mindenki egyfelé igyekszik. Az egyik ötödikes leányka meglát néhány csákánykapát cipelő helybélit, s ösztönösen kiszalad belőle a kérdés: „ők is velünk jönnek?” Tanárnője témában van, válaszol: „nem, mi megyünk velük”.