Renet. A tordátfalvi gyűjtés egyik legérdekesebb fajtája. Savanykásabb, lédús gyümölcsének a héja vastag. Fája dúsan nő, nem törik könnyen, a nagy termés súlyától az ágak lehajolnak, de nem törnek le. Bőtermő, minden évben terem, a tavaszi fagyoknak ellenáll a virága. Nincs betegség rajta. Nem hull gyümölcse. November elején szedik, májusig lazán eláll, de akár újig is. Ez a legtovább elálló alma a faluban. Enni használják, és pálinkának, mert úgy tartják, nagy a szesztartalma. Azokra a kérdésekre, hogy finom-e és piacos-e, János bácsi röviden válaszol: „májusban az”. A fajta nem ritka a faluban. Tesztünkön a Renet kinézetre 8-ast kap, ízre 7,5-öt, pedig még május sincs. Megpróbálok utánanézni, hogy a Tordátfalván Renet név alatt futó fajta a szakirodalomban milyen néven szerepel. A Gyümölcs tájfajták a Kárpát-medencében facebook-csoporton feltett kérdésemre legtöbben arra tippeltek, hogy Arany Renet,de a szakirodalom szerint az nem ennyire eltartható. Nagy-Tóth Ferenc Régi erdélyi almák című könyve alapján a legvalószínűbbnek azt találtam, hogy Mocskotár renet, habár az Nagy-Tóth leírása szerint hajlamos alternanciára. László Péter medeséri gazda a Nagy-Tóth féle leírástól függetlenül állítja, hogy a fajta Mocskotár renet, és Tordátfaláról érkezett Medesérre. Jóska bácsi annyit tesz még hozzá az egészhez, hogy Bencédben ezt a fajtát Pünkösdi Jonathan néven ismerik. Ezt a késői eltarthatóságára utaló nevét azonban fenntartásokkal kell kezeljük, míg Bencédben le nem ellenőrzöm, ugyanis a medeséri Péter bácsi a Budai Domokos nevű almafajta leírásánál mondta, hogy azt Bencédben Pünkösdi Jonathannak hívják. Habár azt is el tudom hinni, hogy Bencédben minden pünkösdig elálló piros almafajtát Pünkösdi Jonathannak hívnak.