Az egyetlen Hargita megyei sípmester, aki a másodosztályban bíráskodik közel 900 hivatalos és számtalan minifoci mérkőzéssel a háta mögött kijelenthetjük, hogy környékünk egyik legjobb játékvezetője. Fodor Józsefet kérdeztük a minap.

Miért pont foci?

Azért, mert azt szerettem, az öregem, nagyapám is futballista volt. Bátyám, Fodor Dénes (Fujzi) még 60 évesen is focizott. Télen hokiztak, nyáron fociztak, gyephokiztak mindent csináltak. Ez ilyen családi hagyomány volt. Szerettem a futballt és elkezdtem ifjú koromban edzésre járni.

Hol kezdted és mikor?

A Sportiskolánál fogtam neki, 8-10 éves lehettem. Kijártam az ifjúsági szamárlétrát, utána bekerültem a városi nagy csapatba. Először még Haladás (Progress) néven futott, majd közben Hargita névre váltott. A Hargita kiesett, lett belőle Budvár és így ment tovább. A Budvárnál fociztam fél évet, aztán Csíkban másfelet. Összesen tíz évet játszottam a C Divízióban. Volt egy megszakítás, amikor katona lettem, akkor a csíki Rapidnál ’92-’93-ban rúgtam a bőrt, aztán visszajöttem. Közben gondolkodtam a bíráskodáson. Voltak kollégáim, csapattársaim, akik már régebb elkezdték, és hívtak engem is. Én nem mentem, mert azt mondtam, hogy focizunk. Akkoriban ha a C ligában játszottál, az büszkeség volt, nem mint most.

Milyen volt a C-ben?

Pontosan nem tudom, hogy hány mérkőzésem van, de olyan 200 körül. Egyszer voltam egy bővített ifjúsági keretben. A forradalom után minden megyéből behívtak egy játékost. Mivel én voltam a sportiskolának a csapatkapitánya, így Udvarhelyről engem hívtak be. Minden megyéből a legjobb játékost választották, ezt edzői ajánlásokkal döntötték el. Így eljutottam a válogatottal Franciaországba. Nem azért, mert én voltam a legjobb, de Hargita megyében az udvarhelyi sportiskola volt a legelőkelőbb.

Mire emlékszel, volt-e olyan esemény amire büszke vagy, vagy ellenkezőleg?

Sok mérkőzés volt, még mai napig is focizok, nem nagyon emlékszem. Volt amikor 11-0-ra kaptunk ki. Megnyertük a megyei bajnokságot ifjúsági szinten junior II-vel, junior III-al. Selejtezők voltak megyék közt, és a vásárhelyi csapattól szenvedtünk el ilyen nagy vereséget.

Hogy kezdtél el bíráskodni?

’97-ben aztán csak rávettem magam, mert ugye az idő telik s az ember a fociból kivénül. Ha szereted a futballt és a sportot, akkor maradj mellette – így kezdtem el bíráskodni. Volt egy olyan kikötésem, vagy inkább elhatározásom, hogy elérek a C Divízióig. Az öregek mindig azt mondták, hogy ne a pipeszaros pályán haljál meg fiam. Na de volt ez a célkitűzésem, hogy ha odáig eljutok, akkor jó, hanem abbahagyom. ’97-ben elvégeztem a tanfolyamot és elkezdtem bíráskodni a falusiban. Itt is kijártam a szamárlétrát, van kettős, egyes kategória, utána pedig jönnek a Divíziós szintek. Emlékszem, akkoriban kerestem az ingyen meccseket, hogy minél többet bíráskodjak, nem úgy mint a mai fiatalok. Most ha van egy ingyen meccs, egy ifjúsági mérkőzés, amiért nem kapnak pénzt, akkor egyszerűen nem akarják vállalni.

Hány éves voltál az első bírói feladatnál?

26 évesen kezdtem, ha 18 évesen tettem volna ugyanezt, akkor lehet ha nem itt tartanék. De ezt mondjuk nem lehet tudni. Ha egy-két évvel fiatalabb vagyok, akkor kitudja. 2000-ben vizsgáztam a C ligás játékvezetőire. Mindig középen szerettem bíráskodni, nem partjelzőként. Látszik évről-évre, hogy szinte senki nem jut be Hargita megyéből a C-be. Két-három évente jut be egy-két ember. Úgy történt, hogy 30 év volt a korhatár és én 29 voltam. Az utolsó, utolsó előtti esély volt, így megpróbáltam szélen, mert ott több hely volt. Ketten, Jenei kollégámmal mentünk vizsgázni és elsőre sikerült is. Romániában úgy van, hogy amelyik vonalon mentél - partjelző vagy középbíró - , azon kell folytatni, mi partjelzőként indultunk el.

Miből áll egy vizsga?

Van egy fizikai és egy elméleti része. Elméletin meg kell legyen minimum a hetes. A fizikai vizsgán pedig megvan, hogy hetestől felfele mire kapod a jegyet, de hetessel nincs mit ott keresni, kilencestől felfele kell legyen, akkor jutsz be.

Meddig bíráskodtál a C osztályban?

2001-től 2004-ig. Négy évet húztam ott le. Nem is volt abban a négy évben vizsga, hanem megvoltak a meccs-számaim és utána jött a vizsga. Akkoriban volt a nemzeti keret, ami állt az A és B ligás bírókból, most ugye I és II. liga és mellette a C osztály illetve az országos és ifjúsági. 2004-ben vizsgáztam a nemzetibe és egyből bejutottam. Akkor A és B ligás bíróként tevékenykedtem. Mehettem volna az A-ba is, de mivel újonc voltam, első évben nem delegáltak. Az volt a pechem, hogy egy év után különválasztották, így lett A, B és C, és az A-ban maradtak a régiek, a B-ben pedig azok, akiknek nem volt egy mérkőzésük sem. Ha lett volna akár egy meccsem is, akkor én az A ligában bíráskodnék. Így maradtam a másodosztályban, ennek már hatodik éve.

Fennebb lehet jutni?

Lehet persze, de a korhatár 35 év és én már 38 vagyok. 35 évesen megpróbáltam, de nem tudtam bejutni, csupán három hely volt. A leggyengébbek is kilencesen felül kapták az osztályzatot, mert erre mindenki felkészül rendesen.

Bíráskodásból élsz?

Nem. Van egy munkahelyem és amellett csinálom. Romániában nem profi a játékvezetés, mint például a nyugati országokban. Olaszországban és Spanyolországban munkakönyvvel alkalmazva vannak a szövetségnél, és abból élnek. Nálunk mindenkinek van munkahelye és mellette bíráskodik.

Nem megterhelő?

Olyan munkahelyet választottam magamnak, hogy bármikor elengednek és mellette tudok játékot vezetni. Úgy próbáljuk csinálni, hogy jó legyen.

Tényleg. Ki a jó bíró?

Én akkor érzem, hogy jó bíró vagyok, ha mérkőzés után mindkét csapat kezet fog velem. Ez azt jelenti, hogy jól végezted a dolgodat. Megvolt, hogy Colina vagy Puhl Sándor voltak a legjobbak, de ez relatív. Ezt nem lehet tudni. Azt szoktam mondani, hogy az tud jó bíró lenni, akit ha álmából felköltenek, akkor is tudja a szabályokat. A másik pedig a kondíció, mert ha nem vagy felkészülve fizikailag, akkor elfáradsz a mérkőzés vége fele és nem tudsz úgy gondolkodni, ahogy kellene. Lenne még egy dolog: jó, ha focista múlttal is rendelkezel, mert így másképp látod, tudod a huncutságokat. Sokkal nagyobb az esélye annak, hogy jó bíró legyen belőled, ha van játékos karriered is. Kell egy szimat. Vannak például olyanok, akik atlétikáztak, nagyon jól szaladnak és a vizsgán tízest futnak. A szabályokat meg lehet tanulni, ha nagyon akarod, de jó bíró ettől nem lesz belőled.

Mi a helyzet a körzetiben felmerülő problémákkal? Ott azért a bírók és a játékosok között nincs valami jó viszony. Miért van ez?

Igen, valóban nincs jó viszony, azért, mert a játékosok többet megengednek maguknak, mint kellene. Nem foglalkoznak azzal, hogy mi lesz ha leköpik, megütik a bírót. Eltiltást kapnak és ennyi. Nagyobb szinten, ahol ezért kapják a fizetést, ott nem történnek ilyenek. A játékvezetőkkel meg az van, hogy minél lennebb vagy, annál nehezebb bíráskodni. Sok bíró azért téved, mert fél. Tudja a szabályt, de fél. Ennek ellenére más megyékhez képest nálunk a legjobb a helyzet.

Mi lesz a kiöregedett bírókkal?

Vagy teljesen abbahagyják, vagy elmennek megfigyelőnek. Én is ezt szeretném: megfigyelő lenni. Ha valaki focizott, aztán bíró volt, és szereti ezt csinálni, akkor annak a sport közelében kell maradni. Jó érzés ezt csinálni, mert ha belegondolunk körbejártam az országot és még fizettek is érte. Találkoztam nagy nevekkel, bíráskodtam például Diaconu-val, Avram-mal, Kovács Istvánnal akik Fifa bírók.

Mi vethet véget egy játékvezető pályafutásának?

Kiöregedsz vagy annyira nagy hülyeséget csinálsz, hogy kirúgnak. Hargita megyében nem nagyon volt utóbbira példa.

Ha valaki játékvezető szeretne lenni, akkor hol jelentkezhet?

A tanfolyamra nálam lehet jelentkezni, én vagyok a Játékvezetői Kollégium elnöke. Ha valaki kedvet kapna ehhez, akkor hívjon bátran (tel: 0740890069). Három évet voltam a kollégium elnöke, egy évet kihagytam, aztán most megint én töltöm be ezt a tisztséget. Minden évben tanfolyamot szervezünk ebben a holt időszakban, csak idén elhúzódott egy picit.

Kiket vártok?

15 évtől bárkit, lehet fiú, de lehet lány is. Bárki, aki el szeretné sajátítani a bíráskodás csínját-bínját. Ez egy karrier-lehetőség, ez egy szakma. Kapsz egy képesítést, amivel pénzt lehet keresni, nem beszélve arról, hogy ha szereted, akkor azért is megéri.

Mit kell tudni a kollégiumról?

Hargita megyében 68 játékvezető van, ebből 38 bíró székelyudvarhelyi, a kollégium tagja. Plusz az országos bajnokságban négyen bíráskodunk: Bálint Attila, Simó Zoltán, Szakáli Botond és Szabó Attila - ők a C ligában, én pedig a B-ben. Sok csapat van a falusiban és sajnos éppen hogy csak le tudjuk fedni a mérkőzéseket játékvezetőkkel. A megyeibe mennek a jobbak és aki marad, azokat küldjük a körzetibe. Ez így történik.

Sok sikert, temérdek mérkőzést, elégedett szurkolókat és kezet rázó csapatokat kívánunk.