Rendkívüli tanácsülést hívtak össze szerda délre a Magyar Polgári Párt és a Zöld Párt önkormányzati képviselői, ahol két témát bocsátottak szavazat alá. Az első tervezet a városi bölcsőde épületének és területének tulajdoni viszonyát tisztázná, míg a másodikkal a november 25-én bántalmazott fiatalok jogi képviseletét segítenék anyagi támogatással.

Az ülésen a kezdeményezők mellett a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget Gergely László és Benedek Árpád Csaba tanácsosok képviselték, a többi RMDSZ-es tanácsos nem volt jelen, ahogy a jegyző és a polgármester sem. Bunta Levente nyílt levélben tudatta a tanácsosokkal, hogy közügyeket illetően Kolozsváron tartózkodik, így nem vesz részt az ülésen.

Az első határozattervezetet Molnár Miklós ismertette, kifejtve azon szándékaikat, melyekről hétfői sajtótájékoztatóján is beszámolt. Ezt egy történelmi áttekintés követte, a tanácsosok részletesen tárgyalták a Matrita és Roseal részvénytársaságok privatizációs folyamatát, az e körül kialakult bonyodalmat.

Jakab Attila Zöld-párti tanácsos azon kérdésére, hogy Szász Jenő miért csak 2008-ban próbálkozott a bölcsőde épületének visszaszerzésével, az egykori polgármester úgy válaszolt, hogy erre törvényes lehetőség csak „a 2000-es évek második felétől" adódott, ekkor pedig a bölcsőde a harmadik volt a prioritási listán a kórház és az orvosi rendelők után.

A rövid viták és felszólalások után a polgári és zöld tanácsosok szavazatával elfogadták a tervezetet. A második napirendi pont hasonló módon ment át, ám ezt Gergely László RMDSZ-es tanácsos is támogatta szavazatával. Ezek szerint a bántalmazott fiatalok maguknak választhatnak ügyvédet, majd a jogi szakbizottság elnöke jóváhagyásával a városi költségvetésből fedezik az ezzel járó költségeket.

A két napirendi ponttal kapcsolatosan Benedek Árpád Csaba emlékeztette Szász Jenőt, hogy polgármestersége idején több tanácsi határozatot is érvénytelenítettek formai hibák miatt, sok esetben azért, mert a határozathozatalt nem előzte meg szakbizottsági véleményezés, illetve egyes rendkívüli tanácsülések összehívóját nem láttamozta a jegyző.

Ezzel kapcsolatban a Legfelsőbb Bíróság 2003 júniusában hozott döntést, ami szerint a polgármester nem támadhatja meg a tanács határozatait, mint ahogyan azt sok esetben tették több településen ennek a határozatnak a meghozatala előtt. Ez a döntés tudtunk szerint a mai napig érvényben van.

Bunta Leventét cikkünk publikálásának pillanatáig nem sikerült elérnünk az ügyben.

Az ügyben a Zöld Párt tanácsosa, Jakab Attila nyilatkozatot adott ki a sajtónak, melyben kifejti, hogy a bölcsődét a város építette és bizonyosságot nyert, hogy az épület kiválóan alkalmas a feladat ellátására, nincs olyan józan érv, ami a költöztetés mellett szólna. Ugyanakkor sérelmezi, hogy sok másik vállalattal ellentétben a Roseal Rt. az egyetlen, aki nem adta vissza a városnak a jogos tulajdonát.

Jakab kifogásolja továbbá, hogy az épület és a terület olyan vállalat tulajdonába kerüljön, amely még nem is létezet az építéskor és szerinte „sérti a jóérzés határait, hogy az érintett vállalkozás vezetője és többségi tulajdonosa a helyi közéletben éveken át meghatározó szerepet töltött be, sőt jelenleg is vezetői tisztségre pályázik a városi RMDSZ-ben".

Véleménye egyezik a polgáriakéval abban a tekintetben, hogy szerinte „ezt a kérdést vissza kell terelni jogi útra és bízunk benne, hogy városunk polgármestere is megfelelően áll a közös dolgaink mellé".

Az MPP frakciója szintén megfogalmazta véleményét a kérdésben. Ők Székelyudvarhelyt a Bermuda-háromszöghöz hasonlították, ahol "először eltűnt a Bölcsőde, aztán Bunta, majd Bodnár is". Szerintük "az udvarhelyi Bermuda-háromszög tudományos magyarázata" az, hogy "annak érdekében, hogy kiszolgálják Borbáthot a Bölcsőde épületével, eltűnik a polgármester is, de eltűnik a jegyző is".