A székelyudvarhelyi bölcsőde kritikus helyzetéről számolt be keddi sajtótájékoztatóján Molnár Miklós tanácsos.
Az önkormányzati képviselő elmondta, hogy a jelenleg érvényben levő szerződés alapján a város egyetlen bölcsődéjének december 31-ig ki kell költöznie a Villanytelep utcai épületéből. Az ugyanis a Roseal Rt., közvetve pedig Borbáth István tulajdonát képezi. Molnár felrótta Székelyudvarhely jelenlegi vezetőségének, hogy nem perelte vissza a város épületét, mely szerinte kétes úton jutott az RMDSZ-párti Borbáth István javai közé.
Az 1971-ben elkészült első városi bölcsődét a helyi tanács építtette, ugyanebben az évben, áprilisban kezdődött el a tevékenysége, előbb kísérleti jelleggel, egy csoporttal. Májustól már négy csoportban gondoztak 120 gyermeket. Egy 1982-es határozat nyomán, sok napközi jellegű intézmény különböző cégekhez került a finanszírozás érdekében: a városi bölcsődét 1984-ben a Matrita Rt. tulajdonai közé sorolták.
Mint Molnár Miklós közölte, 1991-ben az akkori Kémiai Minisztérium, melynek fennhatósága alá a Matrita Rt. is tartozott, határozatban adta vissza a bölcsődét a városnak. A vállalat privatizációja során azonban a bölcsőde épületét és a hozzá tartozó udvart is a magánosításkor létrejött Roseal Rt. szerezte meg. A tanácsos nem tudja, ez hogyan történhetett meg.
Egy bélyegen múlik a bölcsőde ügye?
Molnár Miklós felrótta a polgármesteri hivatalnak, hogy meg sem próbálta visszaszerezni az épületet, amelyet 2008-ban az RMDSZ-es többségű tanács feloszlatása után az akkori városvezetés peres úton kísérelt meg visszakapni.
A tanácsos nem tudta megmondani, hogy mekkora értéke lehet az épületnek, ám valószínűleg az összeg nagysága miatt került át az ügy a helyi törvényszékről a marosvásárhelyi táblabíróságra. A per nem folytatódhatott, mert a város nem fizette ki a bélyegilletéket. Ez az akkori jegyző feladata lett volna.
A jelenlegi bérleti szerződés 14 400 lejben állapítja meg az ingatlan havi bérleti díját, ami – kiszámoltuk –, évi 172 800 lejt, régi pénzben 1 milliárd 728 millió lejt jelent. Molnár sérelmezte, hogy az iratot csupán a polgármesteri hivatal munkatársai – többek között Bunta Levente, Karda Emese és Bodnár László – írták alá, holott ekkora összegről a városi tanácsnak kellene döntenie.
Időközben olyan trükkökkel próbálták csökkenteni a bölcsőde kiköltöztetése esetén kirobbanó botrány esélyét, mint a gyermekek és a személyzet létszámának fokozatos leépítése – háborodott fel a tanácsos.
Felfelé buktatják a bölcsődéseket
2009. óta a bölcsődei beiratkozást egyedülálló módon nem az intézmény, hanem a polgármesteri hivatal menedzseli. Eddig az évig mintegy 120 gyermek látogatta a bölcsődét, idén például már csak hatvanat vettek fel. Ehhez képest 2010-ben 160 kérést jegyeztek a polgármesteri hivatal szociális osztályán – közölte Molnár.
A bölcsődei rendszer kiépítése helyett azt visszaszorítják, és – törvénytelenül – a Malom utcai napközibe irányítják át a kicsiket.
A létszámleépítés azt az érdeket szolgálhatja, hogy minél kevesebb gyermeket kelljen átköltöztetni a jóval kisebb Tábor-lakótelepi épületbe, mely épp felújítás alatt van. Ez az épület több szempontból sem optimális a kisgyermekek számára: beton udvara van, a Villanytelep utcai épület füves, faárnyas udvarához viszonyítva, a csoportok egy része az utcafronthoz képest a pincében van, többször is betörtek oda, továbbá balesetveszélyes a közlekedés körülötte – hangzott el a sajtótájékoztatón.
Mint Prahovában
Molnár Miklós felemlegette a per során a bélyegilleték kifizetését elmulasztó jegyző felelősségét, és a székelyudvarhelyi MPP nevében felszólította a polgármestert, hogy a város érdekeit, és ne egyéni érdekeket védjen.
Hozzátette, hogy szorgalmazzák a per újrafelvételét, és az ítélethozatalig a szerződés felfüggesztését, melyről rendkívüli tanácsülés keretében fognak dönteni.
Hasonló helyzetre egyébként van precedens: a Prahova megyei Slănic városnak 2005-ben végül a Legfelsőbb Semmítő és Ítélőszék ítélte vissza a bölcsődéjét, melyet a helyi sóbánya vállalata tulajdonított el a privatizáció során.