Fekete Réka Thália Székelyudvarhelyen végezte a középiskolát, majd Marosvásárhelyen a színművészeti egyetemet, utána Magyarországon próbált szerencsét. A világot jelentő deszkákat egy ideig a filmvászonra cserélte. A színésznővel az RTL II-n szerdánként futó új magyar filmsorozatról beszélgettünk.

Hogyan kaptad meg a Butiquehotel.hu című sorozat főszerepét?

Egyszerű és klasszikus a történet. Évek óta jártam film- és reklámválogatásokra, szépen lassan indult el a folyamat, először csak reklámokban játszottam, aztán kis szerepekben, kisjátekfilmekben és külföldi nagyjátékfilmekben, míg egyszer csak bekerültem egy magyar nagyjátékfilmbe.

Ez a film meg nem készült el, épp az utómunkálatok folynak, viszont az a rendező, akivel akkor dolgoztam, hallotta, hogy szereplőt keresnek ebbe a sorozatba és elküldött a castingra, amirol másképp nem értesülhettem volna, csak így. Ilyen szempontból picit belterjes a szakma, de én hiszek abban, hogy ha az ember nem adja fel, akkor hosszútávon lesz gyümölcse a kitartásnak. Értem ez alatt azt, hogy ha a huszadik casting még nem sikeres, a huszonegyedik mar lehet pozitív. Talán így lehetett a Butique Hotel Sonja szerepe az én huszonegyedik válogatásom.

Milyen a filmbeli szereplő? Mit kell tudni Sonjáról?

Sonja egy fiatal nő, aki épp bontogatja szárnyait az új élet küszöbén. Nincs túl jó kapcsolata az anyjával, ez feszültté is teszi olykor, főleg, hogy azt viseli a legnehezebben, ha beleszólnak a terveibe. A nagybátyját nagyon szereti, akitől hatalmas ajándékot kap, egy szállodát.

Nagyon lelkesen és céltudatosan próbálja működtetni élete ajándékát egy helyes személyzet segítségével, de néha nem úgy alakulnak a dolgok, ahogy ő elképzeli, na és ebből keletkeznek a bonyodalmak. Ez eredményez vicces, olykor drámai, máskor béna szituációkat.

Azt szerettem a szerepben, hogy mindig önmaga és a világ akadályait próbálja ügyesen leküzdeni több, kevesebb sikerrel. Küzd az érzelmeivel, amikor racionálisnak kellene lennie, harcol az „imádott" anyjával, akivel jó viszonyban kellene lennie, de mikor épp jóra fordulnának a dolgok, akkor történik valami... Ez jellemző és ettől izgalmas is, hogy hétköznapi feladatokat kell megoldani egy nem hétköznapi közegben. Ezért szólhat bárkinek ez a sorozat, kicsiknek, nagyoknak, idősnek, fiatalnak egyaránt.

Milyen Hernádi Judittal és Reviczky Gáborral dolgozni?

Nagyon jó volt, mondanom sem kell, ilyenkor az ember szívja magába mindazt, amit a nagyoktól lát. Rengeteget lehet tőlük tanulni. Jucit volt alkalmam emberileg is megismerni, beszélgetni vele, csodás élmény volt.

Nagyon jó csapat lettünk, igazi család, ez az egész stábra vonatkozik. Életem meghatározó élménye és tapasztalata volt ez a forgatás.

Visszajelzéseket kaptál az első rész után?

Visszajelzések is érkeztek, elég megosztóak. A nézettsége jó volt a szerda esti műsornak, viszont kritika is megjelent, ami jól lehúzta az egész filmet, a zenétől a forgatókönyvön át a színészekig mindent es mindenkit. Egyetlen embert dicsért, aki nem én vagyok és nem Hernádi Judit. Ettől kicsit elszomorodtunk, de nem hagyjuk, hogy elvegye a kedvünket. Az emberek többsége ettől függetlenül jól szórakozik és mi a nézőknek játszunk, úgyis kiderül idővel, hogy kik fogják nézni a sorozatot és ez csak az első rész volt. 13 részes a sorozat.

Milyen más szerepekben láthattak a tévénézők eddig?

Néhány reklámban láthattak, de most a reklámot nem fogom reklámozni, úgyis megismertek többnyire. Pár éve szerepeltem a Jóban rosszban című sorozatban, mint Anita nővér, de keveset voltam képernyőn. Látható voltam a Szimpla történet című magyar kisjátékfilmben, továbbá a Riverside és Strike Back című külföldi nagyjátékfilmekben játszottam szintén kis szerepeket, és ezután fog kijönni a 129 című magyar nagyjátékfilm, aminek most folynak az utómunkálatai. Mind jó lehetőségek és hasznos munkák voltak számomra.

Milyen sorozatokat nézel? Kedvenceid?

Kevés alkalmam van tévét vagy sorozatot nézni, de nyáron magával ragadott a Trónok harca engem is. Akkor végignéztem a négy évadot egymás után. Régebb a Született feleségeket és a Hazudj, ha tudsz címűt néztem, most inkább moziba járok szívesen és nagyjátékfilmeket nézek többnyire.

Mióta élsz Magyarországon? Itthon mikor és mit végeztél?

Pontosan öt éve élek Budapesten, Marosvásárhelyen végeztem el a Színművészeti Egyetemet (szintén öt évet) és a lediplomázás után rögtön eljöttem Budapestre.

Miért pont Budapest?

Hogy miért ide? Nagyon vonzott ez a város, a nyüzsgés, a sokféle színház, a Duna, az akkori szerelmem is itt élt, jöttem a szívem után, kíváncsi voltam más életekre, tele voltam energiával.

Kerestem a helyem és Budapest megfelelő területnek bizonyult arra, hogy meg is találjam. Nem állítom, hogy végérvényesen megtaláltam, hiszen az életünk állandó keresési folyamat, de élem azt az életet, amit szeretek.

Melyik színházban, színházakban fordultál meg?

Játszottam eddig a Budaörsi Játékszínben Budapesten, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színházban, most a József Attila Színházban szintén Budapesten, és sok társulattal dolgoztam együtt: Picaro társulat, Magyar Népmese Színház, Nyitott kör Színháznevelési Társulat, Ady Endre Színház, Noir Társulat. Megalapítottuk a volt osztálytársaimmal a Roham Színházat vagy ott volt az E60 társulat is. Jó kísérlet volt, de nehezen éltünk meg belőle, szabadúszónak lenni merész vállalkozás manapság. Most nagyon jól érzem magam a József Attila Színházban.

Van kedvenc szereped? Ha igen, mi lenne az? Mit játszanál el a legszívesebben?

Mindig az a kedvenc szerepem, amit épp próbálok, mert az az aktuális feladatom, de nagyon szerettem az Ágnes szerepet az Ágnes, Isten báránya című előadásból, a Noir Színházzal. Nagyon jó szerep volt a Hitves Zsuzsika is a Pillangó című darabból a Móricz Zsigmond Színházban és a legutóbbi, Desdemona az Othelloból a József Attila Színházban most a favorit. Szerepálmokkal nem szoktam foglalkozni, mert hiszem azt, hogy mindig megtalál a szerep vagy én a szerepet és azt fogom játszani, ami nekem való. Az biztos, hogy Shakespeare bármely női alakját, bármikor szívesen játszanám, és igazi drámai filmszerep is az álmom, mint ahogy Sonját is nagyon szerettem játszani.

Terveid?

Továbbra is igaznak, hitelesnek maradni az életben, színpadon, kamera előtt egyaránt. Hinni abban, hogy hitet és erőt adhatok az embereknek a szavaimmal, bármelyik színházban, filmben játszom. Ez ad nekem is energiát ahhoz, hogy elmenjek a huszonegyedik castingra is, és az élet is úgy alakítsa a sorsom, ahogy nekem szükségem van rá. Tervem továbbra is érzékenynek maradni a lassan egyre érzéketlenebb világban és játszani, ahogy csak én tudok, mert belőlem is csak egy van, ezért vigyázni önmagamra, arra az emberre, aki tudja honnan jött, miért jött és hova tart. Mindenkiből csak egy van és a saját életében mindenki főszerepet játszik... Bevallom, hogy ezt az utolsó pár szót egy filmben hallottam, de azért is mondom, mert ilyen filmekben és előadásokban szeretnék játszani, ami talán valakinek meghatározó élmény lesz.