Azt tudjuk, hogy az apák napját Szent József napján ünnepelték nagyjából a középkor óta, március 19-én. Latin-Amerikában a portugálok és a spanyolok terjesztették el, de több európai és amerikai állam is bevezette a június harmadik vasárnapját az apukák  megünneplésére. Alapvetően az apák iránti tiszteletet ünnepeljük, az apaságot, a szülői kötelékeket és az apukák szerepét a társadalomban és a családban.

Egy ilyen nap kiváló alkalom újragondolni, hogy a régi hagyományok szerint mi az apa szerepe egy családban, és a modern családokban valójában, milyen szerepet szükséges, érdemes és hasznos betölteniük.

Olyan filmeket és könyveket választottunk, amik az apaságon belüli sokszínűségeket dolgozzák fel. Ajánljuk közös programnak, ajándéknak, vagy csak simán nézni-olvasni.

Filmek

A Kramer vs. Kramer, amerikai filmdráma Dustin Hoffmannal és Meryl Streeppel azt a jelenséget dolgozza fel, amikor az apuka egyedül marad a gyereknevelésben. Ted Kramer imádja a családját: feleségét és hatéves kisfiát, de azért a munka a legfontosabb számára. Amikor ugyanilyen megfontolásból elhagyja a felesége, a gyerekkel járó összes gond átszakad rá. Ted főz, vásárol, takarít, játszótérre jár, s megérzi és megérti kisfia minden vágyát és félelmét. Kisebb-nagyobb zűrök mellett is olyan ajándék ez, amiben kevés apának van része. (forrás: port.hu)

A The Shining Stanley Kubrick apás horrorja, egy alapdarab, amit sokan láttunk már, de azt is tudjuk, hogy milyen jó filmeket újranézni. Jack Nicholson és Shelley Duvall alakításai felejthetetlenek.

Radu Jude 2012-es filmje Mariusról és Sofiaról a Toată lumea din familia noastră arról szól, hogy az apukát már annyira frusztrálja, hogy a válás után a gyerek az anyjával lakik, hogy ezen változtatni akar.

Olyant már hallottunk, hogy az apuka egyedül neveli a gyerekeket. Olyant, hogy hat legyen belőlük és, hogy mindez egy erdőben történjen, hogy ezt úgy csinálja valaki, hogy szembemenjen mindennel, ami a kapitalizmus, olyant hallottunk? A Captain Fantastic 2016-os nem hétköznapi amerikai komédiából megtudhatjuk, hogy ha nem a karácsonyt ünnepli egy család, akkor mit?

És, hogy kicsit túllépjünk a saját kultúrkörünkön, megnézhetjük A Taxi Driver című, 2017-es koreai akció-filmdrámát, ami egy özvegyen maradt apa kalandjairól szól Seoul-tól Gwangju-ig. Egy az 1980-as forradalom eseményeit feldolgozó német újságírót kell taxiztatnia.

Egy kicsit időigényesebb ugyan, de olvashatunk is a témában.

Könyvek

Ha nem tudjuk, mit lehet a család apukáinak ajándékozni, vagy csak egyszerűen olyan apukák vagyunk, akik szeretik akár magukat vagy akárki mást megajándékozni, akkor egy jó gyermekverskönyv, innen a szomszédból mindig jól jöhet a házhoz.

Az udvarhelyi Balázs Imre József  Blanka birodalma c. kötete a 2009-ben megjelent Hanna-hinta folytatása. A könyv szereplői valós és képzeletbeli állatokkal találkoznak, vásárolni mennek a bevásárlóközpontba, ünnepélyeken vesznek részt, festegetnek és énekelnek. A Blanka birodalma című kötet illusztrátora Keszeg Ágnes, aki nagy empátiával viszonyul a könyv világához, és képes megjeleníteni a gyermeki látásmódot – ahogyan már több nagysikerű gyermekkönyv esetében tette. (forrás: koinonia.ro)

Szintén erdélyi szerzőtől és szintén Keszeg Ágnes illusztrációval Demény Péter Ágóbágó naplója gyermekverskötetét olvasva egy párbeszéd kellős közepén találjuk magunkat. A vers egy mindent átfogó beszélgetés kis része csupán. Ágóbágó hangja megszólítja a gyerekeket, a szülőket, a köznapi dolgokat, a képzelet világát és összekapcsolja őket gyermeki szófordulatokkal, gyermeki figyelemmel. (forrás: moly.hu)

Hogy ne csak gyermekversek jussanak eszünkbe az apukáinkról a 2011-ben a József Attila Kör gondozásában megjelent Szőrapa c. kötetben Deres Kornélia versei az elbeszélhetetlenség, a tragikum, a mítosz és az irónia határán egyensúlyoznak. Az apa figurája köré mítikus világot épít, hol zsarnok, hol áldozat, hol fenséges, hol hitvány figuraként látjuk feltűnni. A kötet egésze akár egyfajta verses regényként is olvasható, melynek narratív mozgásait az elbeszélő és az apa figurájának örökké változó hierarchiája és párbeszédkészsége befolyásolja. (forrás: moly.hu)

A székesfehérvári származású Lanczkor Gábornak 2016-ban megjelent a Jelenkornál az Apás szülés c. regénye. A történet főhőse, Gergely, a rendszerváltás utáni években kezdi meg felnőtt életét. A főiskola elvégzése után hamarosan rájön, hogy a diplomájával nem fogja sokra vinni.

Bioboltot nyit Szombathelyen, és a nyugati határ közelségét kihasználva alkoholcsempészéssel egészíti ki keresetét. Így éli életét a kilencvenes évek ifjúsági szubkultúrájának közegében, a háttérben egy szerteágazó családdal, amely a rendszerváltás körüli néhány évtized számos lehetséges életpályáját felvonultatja. Egy napon aztán találkozik Évivel... (forrás: moly.hu)

Ayhan Gökhan budapesti származású költő a Fotelapa c. 2010-es kötetében hiányként tematizálja az apát. A tragikusan eltűnő apát megidéző tárgyak, emlékek nevei az Apa neveivé válnak, mint az apafotel. Ismerős voltuk ellenére is idegen nevek és szavak ezek, hiszen az eltűnt Apát idézik vissza az Apa számára idegen nyelvben.

Pedig mégis az Apa ebben a kötetben minden hasonlat alapja. A kifejezés és a megfogalmazás keresése az Apa utáni nyomozás. Az Apa a nyelv eltűnő és megfoghatatlan voltáról tanúskodik. Az Apa az emlékekben van jelen, hiánya jelzi jelenlétét. (forrás: moly.hu)

És a tavalyi egyik magyar regénysikert sem hagygatjuk ki az ajánlóból. Bartis Attila A vége c. regényéről Kemény István ezt írta: „Egy fotográfus története, aki... Nem: egy férfi története, aki... Nem: egy szerelem története, ami... Vagy több szerelem története, amik egymással... Vagy egy ország története, ami... Na hagyjuk. Ez a regény megad mindent, amit egy regény adhat: igazságot, őszinteséget, atmoszférát, mesét. Meg mindehhez még valamit, amit Bartis Attila rajongói már ismernek: az érzelmek olyan elképesztő erejű sodrását, ami magába ránt, és nem ereszt. Mindegy, hogy az olvasó mániákusnak tartja-e Szabad Andrást, vagy pedig halálosan beleszeret, mindenképpen azt érzi, csak úgy érdemes élni, ahogy ő: ezen a hőfokon. Az ilyen szereplőt nevezzük főhősnek. Vele kell menni."