Bemutatásakor nem kis felkavarodást keltett az öt évvel ezelőtt piacra dobott, nyolcadik generációs Honda kompakt, a Civic.

Az egyenesen a sci-fi filmekből importált formavilág egyszerre volt meghökkentő és szemet gyönyörködtető. A küklopsz első lámpatest, az egybefolyó hátsó világítóelemek, a rejtett kilincsű hátsó ajtópár mind arról próbált meggyőzni minket, hogy ez az autó

egyenesen a jövő századból csöppent ide.

A döbbenet és a folyamatosan jelentkező állficam nemcsak a külső formavilág elemzésekor volt mindennapos, hanem a vezetőoldali ajtót kinyitva is folytatódott. A joystick váltókar miatt az űrhajós feelingű vezetőkabinban úgy érezhette magát a szerencsés sofőr, mintha legalábbis Han Solo helyét foglalná el az ezer éves sólyom kapitányi székében.

Nagyon eltalálták mind a külső, mind a belső designt. Igazi kuriózum lett a kis Civic-ből, és még öt év elteltével is megfordulnak utána az utcán az ínyencek a legszürkébb hétköznapokon is.

Szeptember közepe van, tegnap nyílt meg a frankfurti autószalon. A felkelő nap országának lakói sem ülhettek ölbe tett kézzel, ezért egyik újdonságukként bemutatták a kilencedik, de szerintem inkább

a nyolc és feledik Civic generációt.

Igen, nyolc és fél. Nem nevezhető igazán, teljes mértékben új típusnak a jövevény, inkább új kimonót adtak az öt évesen nyugdíjba vonult szamurájra. Igazából ezzel nem is lenne baj, sőt örvendeni kéne, de valahogy nem jön be ez a szusi.

Ízlések és pofonok. A régi generációval is az a helyzet, hogy vagy imádta az ember a futurisztikus, keleti formát, vagy tiszta szívéből utálta. Nos, a rajongók táborából sokan át fognak pártolni az elfogult ellenzők csapatába. Igen, tényleg elszúrták a formatervet.

Dülledtszemű válságmodell

Mit rontottak el a japán designerek? Túl sokmindent. Nagyon megpecsételte a formatervet az a tény, hogy a kilencedik generációt a gazdasági válság kellős közepén kezdték el fejleszteni. Vagy nem volt elég folyósítható tőke, vagy a régi, de túlfizetett tervezőcsapatot kirúgták, de a mostani rettenet tényleg szétroncsolja az ember idegeit.

Az, hogy az egyszemű rizsrakétából dülledtszemű békát gyúrtak, már rossz előjel. Viszlát, képregény ihlette szamuráj hős, Isten hozott, békaszemű plüssállat. Az eddigi sportos ék alaknak is lőttek. Legömbölyítették a sportosan vagány éles íveket, és ronda koptató/védőcsíkot ragasztottak a kerékívekre.

Az első lökhárító a nappali fényes részig egészen emészthető lenne, ha a hűtőrács irányában az átvezetést nem rontották volna azzal a karbonszürke ipszilon elemmel. Túlstilizálták a kerékíveket is, túl magasan és túl hosszan ívelnek. A hátsó traktus

a hiroshimai atombombánál is nagyobb katasztrófa.

A két hátsó lámpatest egy vékony, fényvisszaverő sávban ér össze, amivel nem is lenne gond, ha nem biggyeztettek volna alá egy tíz centi magas hátsó üveget. Hogy minek, azt józan ésszel nehezen lehet felfogni, a hátsó fejtámlák miatt egyébként is használhatatlan.

A hátsó lökhárító a befejezetlenség érzetét kelti, mintha akartak volna valamit csinálni, aztán fél úton abbahagyták, és úgy maradt.

A belvilág sokkal élhetőbb, habár a sportosság utóízének itt is búcsút inthetünk. Megmaradt a gombról indítás és a futurisztikus kiképzés, mégis azt lehet érezni, hogy vesztett a karizmájából. Sokkal komorabb az utasfülke, a kormány sem annyira szép, mint az előző generációban.

A kötény nélüli váltókar is leköszönt az előző generációval. Igazából pont azt rontotta el a Honda a Civic-nél, amit nem kellet volna, ami igazán jó volt. És amin bütykölni kellett volna, az teljes mértékben kimaradt a felújításból. Aki

a motorháztető alatt,

a meghajtásban keresi a forradalmi újításokat, annak még keserűbb az információ: marad minden a régiben. Megmarad a jól bevált ezernyolcszázas benzines, sajnos még a lélektelen egynégyes is a kínálat részét képezi. Az egyetlen igazi változás a tíz lóerőt hízott, 2200-as gázolajos erőforrás, ennyiben ki is merül a motorválaszték.

Folyamatosan ígérgeti a Honda, hogy csatlakozik a downsizing mozgalomhoz, sőt hitegetnek az 1700-as diesel visszatérésével is, de a forradalom szele még nem ért el a felkelő nap országába.

Igazából egyetlen említésre méltó változásra építheti a Honda az új kompakt marketingjét. Állítólag jobb minőségű anyagokat használnak majd fel az autó gyártásában. Ez nagyon sovány vigasz és elenyésző előrelépés ahhoz képest, hogy mit és mennyit veszített az autó megjelenéséből és karakteréből az előző generációhoz képest.

Ne értsen félre senki, fantasztikus gépek a Hondák, de sokkal jobb és több érkezett már a szigetországból. Japán designerek, bocs, de ezt eltoltátok.