Mi, vagy a körülöttünk levő világ őrült meg? – ezt az 1835-ben N. V. Gogol által megfogalmazott, de ma is hátborzongatóan aktuális kérdést feszegeti az orosz szerző egyik legismertebb és legtöbbet játszott monodrámája.

A kérdésnek azt a részét, hogy miért épp erre esett választása, Barabás Árpád színművész ezzel meg is válaszolta. Arra viszont, hogy miért éppen Gogolt szemelte ki, a színművész a május 5-ei, szombat esti bemutatót megelőző sajtótájékoztatón, a rendező Porogi Dorka e.h.és Csurulya Csongor, a társulat művészeti vezetője társaságában felelt.

Mindent szeretek, ami orosz

A népet, a kultúrát, irodalmat. Közel állnak hozzám, mert az oroszok mellkasának háromnegyedét a nagy szívük foglalja el. Gogolt az abszurd dráma előfutárának tartom, aki szépen lebegteti a realitást és a fikciót" – mondta a figurásból nemrégiben tomcsássá vált színész.

Bevallása szerint szívesen dolgozik csapatban, nem szeret egyénieskedni, egyéni előadóesttel hat évvel ezelőtt lépett színre, de a zseniális orosz író színműve megfogta és nem engedte el. Másfelől izgalmas, kihívásokkal teli szép játéknak tartja kipróbálni önmagát egy nehéz darabban, és azt is tudni szeretné, hogy mit és mennyit bír el a vele egy stúdiónyi térbe ideig-óráig összezárt közönség.

Nem lesz pohár víz és kendő

A darab főszereplőjével, a szürke kishivatalnok Popriscsinnal nem volt nehéz azonosulnia, az ő fejében megfogalmazódó gondolatok bárkiében, a miénkben is megszülethetnek bármikor – mondja. Bár sokan parádéztak már a megrázó történettel, ő maga csak a Darvas Iván féle változatot látta évekkel ezelőtt. Azt mondja: saját verziója más lesz, mint az elcsépelt pohár víz és kendő – parádézás.

Kellett egy rendező

Azért, hogy saját elképzeléseit kordában tartsa, fontos volt egy, a külső szemként működő rendező is. Barabás nem egy rutinos rendezőt kért fel, hanem olyat, aki segíteni tudja, nem pedig gátolni.

Ezért esett választása a még pályakezdőnek számító, de általa tehetségesnek tartott Porogi Dorkára, aki a Marosvásárhelyi Művészeti Egyetem utolsó éves hallgatójára.

Porogi szerint Barabás nagyszerű színész, jó vele együtt dolgozni. Érdekes és kihívással teli feladatnak találta a munkát, azt, ahogyan közösen sikerült megtalálniuk, miként lehet „színre vinni egy fennmaradásért küzdő kisember tragédiáját, olyan emberét, akinek vannak álmai" úgy, hogy azt a néző megértse és a színészi teljesítmény is maximális legyen.

A mondhatóbb fordítást választotta

Az őrült naplója című monodrámának két magyar fordítása ismert, a Czimer József féle Egy őrült naplója és a Makai Imre Az őrült naplója című.

Barabás utóbbit választotta, mert a szövege „mondhatóbbnak tűnt".
Aki kíváncsi rá, hogy mennyire sikerült a mondhatóságba rejtett mondanivalót kibontani, ne szalassza el a május 5-én, szombaton este 20 órától kezdődő bemutatót.

Barabás Árpád eddig látott alakításaiból kiindulva úgy véljük, hogy az estét  tartalmassá fogja tenni a szombat esti „őrület".

N. V. Gogol: Az őrült naplója (Makai Imre fordítása)

Popriscsin – Barabás Árpád
Rendező: Porogi Dorka e.h.
Játéktér, jelmez: Porogi Dorka e.h, Barabás Árpád
Hang: Lőrincz József
Fény: Toásó István

A monodrámát ebben a hónapban még kétszer, május 21. és május 22-én, 19 órai kezdettel, szabadelőadásban lehet megnézni. További információk a www.szinhaz.ro honlapon.