Maroknyian gyűltek össze a Jézus kápolnánál a péntek délutáni hivatalos kapunyitáson, amely egyúttal a város egyik legértékesebb műemlékének történetét bemutató kiállítás megnyitója is volt.

A város és a kápolna történetében is jelentős eseményről Miklós Zoltán, a Haáz Rezső Múzeum igazgatója, Sófalvi András régész, a műemlék 2011-es régészeti kutatását végző csoport vezetője, Ft. Mátyás Károly, Szent Miklós Római Katolikus Plébánia főesperes-plébánosa, és a kápolna felújítását támogató önkormányzat képviselője, Jakab Áron Csaba RMDSZ-es tanácsos szólt röviden a megjelenteknek.

A múzeumigazgató ezúttal a házigazda szerepében üdvözölte a vendégeket: a tulajdonos római katolikus egyházzal kötött bérleti szerződés értelmében a Jézus kápolna 15 évre az intézmény adminisztrálásába került.

A város egyik legbecsesebb műemléképülete az Erdélyben is ritka, négykaréjos kápolnák körébe tartozik. A római katolikus egyház tulajdonában levő Jézus kápolna anyagi források hiányában volt hosszú évekig volt sorsára hagyatva. Kapuját ritkán lépte át látogató, a figyelem központjába egy esztendőben egyszer, búcsúünnepén, Jézus szíve napján került.

„Imádkozz, hogy összeomoljon, mert erre pénz nincs" - tanácsolták gyulafehérvári felettesei Ft. Mátyás Károly plébánosnak, aki udvarhelyi szolgálata első évében felhívta a figyelmet az omladozó értékre és annak felújítását kérte.

A csodatevő gyógyforrás mellett, egyelőre még ismeretlen építtető által a 16-17. században emelt műemléképületnek megmentése nem csak a főesperes-plébános és segítői, Derzsi László és édesapja, Derzsy András gondnok szívügye volt, de a múzeumé és a kápolna-mentést szorgalmazó Jakab Áron Csaba tanácsosé, és a térrendezés-projektet kezdeményező Székelyudvarhelyi Közösségi Alapítványé is.

A 2011-es régészeti kutatásról a munkálat vezetője, Sófalvi András régész szólt röviden, hangsúlyozva, hogy a kutatás vízválasztó volt a kápolna történetében: a feltárás megcáfolta a „csodatevő kápolna" Árpád-kori, 13. századi datálásának mítoszát, de hozzájárult ahhoz, hogy feltáruljon a műemléképület valóságos, tárgyi bizonyítékokkal megalapozott története.

„A Jézus kápolna teljes körű feltárása még nem fejeződött be, a falkutatás folytatása még közelebb vihet a valóság megismeréséhez" - fogalmazott Sófalvi, aki a gondnokházban megtekinthető, a műemlékkel kapcsolatos eddig ismert adatokat közszemlére tevő, Tradíció és tudomány keresztmetszetében: a Jézus-kápolna az idő mérlegén című kiállítás létrehívója.

A kiállítás részletes információkkal szolgál a kápolnáról, bemutatja az épület alaprajzát, a régészeti feltárást és annak eredményét, illetve az írott történeti forrásokban fellelt, a vonatkozó adatokat is, amelyek révén a látogatók pontos információkat kapnak a műemlék keletkezéséről, jelentőségéről. A kis kiállítótérben megtekinthető a barokk korból származó, Nepomuki Szent Jánost ábrázoló szobor is.

"Örvendetes, hogy négy gazdára lelt az eddig gazdátlan kápolna, de jó ez, hiszen a kórus is szebben szól, ha többszólamú" - mondta a helyet megszentelő ft. Mátás Károly főesperes-plébános, aki abban bízik, hogy a Haáz Rezső Múzeum, a polgármesteri hivatal, a SzKA és a plbánia további együttműködésének köszönhetően sikerül befejezni az elkezdett munkát, és „három év múlva a püspök úr is láthatja: áll a kápolna".

A Jézus szíve kápolna búcsúünnepét június 7-én, Jézus szíve napján, 17 órától tartják.

A műemléket és a történeti kiállítást bárki meglátogathatja. A kapu hétfőn zárva van, de keddtől péntekig 10-18 óráig, szombaton és vasárnap 10-14 óra között nyitva áll. A belépőjegy ára felnőtteknek 2,5 lej, gyermekeknek ingyenes. A helyszínen 12 lejért megvásárolható Sófalvi András régésznek A székelyudvarhelyi Jézus kápolna című könyve.