Nem minősítünk, csak visszaemlékezünk az elmúlt év legfontosabb kultúreseményeire, egyáltalán arra, hogy a „filmszínházmuzsika" és egyebek területén milyen volt az év az udvarhelyi kultúrafogyasztók számára.

Vișniec és a többiek a színházban

A Tomcsa Sándor Színház 2017-jében kétségtelenül a legnagyobb esemény megint a DráMA kortárs színházi fesztivál volt, amire végre sikerült elhívni Matei Vișniec drámaírót, aki nagyon jó véleménnyel volt az általa írt Migránsook című darab előadásáról.

De nemcsak ő, hanem a nézők is szerették a néhány napos rendezvényt, megint kitűnő előadásokat láthattunk. Az év folyamán távozott a színháztól Csurulya Csongor művészeti vezető, helyét az a Zakariás Zalán vette át, aki évek óta rendszeresen rendez a színházban – a most futó előadások zömét is ő rendezte.

A tavalyi év az Ibusárral kezdődött, majd márciusban bemutatták az említett Migránsoook-at, ugyanabban a hónapban pedig a Nemzeti Színház társulata is megfordult a Művelődési Ház épületében, júniusban a Katona József Színháznak is volt itt előadása.

Áprilisban a Káoszt mutatta be a színház, aztán berobbant a Stop the Tempo is a kocsmákba – a Tóth Árpád rendezte kocsmaszínházi előadásnak is nagy sikere volt. Külön öröm volt év végén, hogy a színház világosítója, Toásó István rangos díjban részesült.

Beletáncoltak és belezenéltek az őszbe

Jó évet zárt az Udvarhely Néptáncműhely, ami a népszerűséget illeti, hiszen óriási sikernek örvendett a Könczei Árpád által rendezett Apám tánca – ennek bemutatójáról itt írtunk. Ami külön örvendetes volt, hogy egyre magasabb azoknak a nagynevű táncegyütteseknek (Maros, Duna) a száma, akik hozzánk látogatnak, sőt a Hagyományok Házával közösen megszervezett székelyudvarhelyi táncháztalálkozó is nagyon népszerű volt.

Akárcsak a táncház úgy egyáltalán – az azért vitathatatlan, hogy az utóbbi években egyre több gyerek jár néptáncra, s az évek óta létező kisebb, de jelentős együttesek (például a jubiláló Kékiringó, Gereben és mások) is rendszeresen fellépnek. Az Össztánc Ősszel rendezvénysorozatra is sikerült teltházas előadásokat tető alá hozni.

Ugyanez elmondható a Székelyföldi Filharmóniáról is, hiszen minden hónapban volt egy nagyobb koncertjük és kisebb kamaraestek is szép számmal voltak a városháza dísztermében. Volt operett-est és Kodály-emlékkoncert, de olyan nagy nevek is koncerteztek, mint a visszatérő Alekszej Nabjoulin zongorista vagy Alpaslan Ertüngealp karmester. Az Őszi Zenei Kavalkádot is megtartották, a „hazaiak" közül ifj. Zerkula György vagy Léder Puja Andrea is felléptek „idehaza".

Irodalmi múzeum, de mikor?

A Haáz Rezső Múzeum tavalyi tevékenységének még az elején felcsillanhatott a szemünk, hiszen egy irodalmi múzeumot ígértek a Nyirő-házba, legalábbis a terveket bemutatták egy tanácsülésen – remélhetőleg idén már kézzelfogható eredmény is lesz belőle.

Ami a kiállításokat illeti, a múzeumban a tavaszt a Jégkorszak kiállítás uralta, az Erdélyi Panoráma fennmaradt részeit bemutató kiállítás pedig március 15-én nyílt meg ugyanott. Újra felállították és restauráltatták Kannásné fáját, ami a szejkefürdői borvízmúzeum udvarán látható, volt művésztábor a Spanyár-házban, illetve múzeumok éjszakája, a budapesti irodalmi múzeumból pedig „átjött" a Weöres-kiállítás.

Ősszel nyílt meg a Ferenc tüzér levelei című kiállítás, és a nagyobb rendezvények mellett a kisebb kiállításokkal is szinte minden nap jelen volt a múzeum a város életében.

Akárcsak a Városi Könyvtár, ahol a fő tevékenységek mellett egyre több lesz az irodalmi találkozó, például Vida Gábor, Murányi Sándor Olivér vagy Zsidó Ferenc nagyon élvezetesen beszéltek a könyveikről és más dolgokról, de voltak filmvetítések és más rendezvények is, például a Nyitott Könyvek Éjszakája.

(Magyar) koncertek és (magyar) filmek

Apropó Murányi Sándor Olivér: a G. Café múlt nyári bezárásával és Felsőgé-Zújgévé való alakulásával az addig megszokott és rendszeres, Murányi által vezetett irodalmi estek egyelőre megszűntek, illetve máshová kerültek.

A G. Café megszűnéséről itt írtunk. Működtetői több koncertet és rendezvényt tartottak a Mokkában azóta, például még a nyáron egy Pál Utcai Fiúk-koncertet, illetve a Mokka adott otthont a brazil RHCP tribute-zenekar fellépésének is. De emlékezetes volt a Petruska András-koncert is. 

Ami a koncerteket illeti, a Zújgében felvették az ívet, Maszkurával nyitottak, és az ősz folyamán megfordult itt a Junkie Jack Flash, a Selfish Murphy vagy a Bohemian Betyársz is.

A Fészekben szintén dübörgött a koncertmuzsika, a helyi fellépők mellett és többek között Pély Barna, a Carson Coma, a DLRM, az Organic Noise Experiment nyomták a dolgokat, hogy csak párat említsünk. Koncertek a Jungle rendezvénytermében is voltak, főleg olyan magyar klasszikus rockbandák dübörögtek ott, mint az Auróra, a Zorall, vagy Kalapács József, illetve Rudán Joe és zenekaraik.

Monyóék nagy fellépését ne hagyjuk ki a sorból, a filharmonikus koncert a mozi nagytermében volt nyáron, s ha már a moziról szó került: ha nem is állunk úgy, mint Csíkban, ahol újra nagyon komoly filmes élet zajlik, azért nálunk is volt néhány magyar film.

A Kincsemre hetekig nyomultak az udvarhelyiek, de a Kút, a Kojot, az 1945, a Brazilok, a Testről és lélekről is komoly nézősereget vonzott – nem győzzük hangsúlyozni, hogy mozira igenis igény van Székelyudvarhelyen! Meg kultúrára is, nagyon, még akkor is, ha jelen felsorolásunk a teljesség igénye nélkül készült.

Ami meg az egészet illeti: megfigyelhető, hogy egyre nagyobb teret kapnak a városi nagyrendezvények, egyre több ismertebb előadó teszi tiszteletét a városban, követve az aktuális Kárpát-medencei kultúrtrendeket – erről itt írtunk részletesebben, s még mielőtt megírnánk még egyszer, egy kicsit reménykedjünk abban, hogy továbbra is tudunk színházba, múzeumba, koncertre és irodalmi estre járni. Mert jóból nem mindig árt meg a sok.