A híres operaénekes 1891. október 23-án született a közeli Mátisfalván, a környéken mai napig élnek a rokonai. A visszaemlékezések szerint már gyerekkorában nagyon szépen énekelt, a mindennapi munka alatt apjával együtt népdalokat zengett a mezőn. A kisfiút taníttatta a család (ez állítólag egy jó gyümölcstermő évnek volt köszönhető).

Előbb a Református Kollégiumba járt, majd a Katolikus Főgimnáziumba és 1910-ben Kolozsváron érettségizett. Még idehaza tagja volt a gimnázium énekkarának, több énekversenyt is megnyert, ezért már ekkor eldöntötte, hogy operaénekes lesz.

45 koronával a zsebében

ment Budapestre, ahol egy évig a Statisztikai Hivatalban dolgozott, majd 1911-ben felvették a Zeneakadémiára, ahol vezető tanára Sík József volt. Palló Imre hangja ekkor már baritonra váltott a szopránról.

Ez a fotó 1911 június 6-án készült. A képen balról jobbra édesanyja, Palló Lídia, Palló Péter, Palló Erzsébet és Palló Imre (testvérek) és édesapja, Palló Pál (a fénykép az operaénekes rokona, az agyagfalvi Sala Boldizsár tulajdona).

1916-ban katona volt kb. egy évig, de a fronton is az éneklés volt a feladata. 1917-ben visszatért Budapestre, ahol az Operaházba szerződött. Szeptember 29-én volt az első fellépése, Alfio figuráját énekelte és játszotta Pietro Mascagni operájában, a Parasztbecsületben. Hatalmas sikert aratott, s innen kezdve nem volt megállás. Palló Imrét - egészen 1967-es nyugdíjba vonulásáig - a magyar operajátszás egyik legkiemelkedőbb alakjaként tartotta számon a szakma.

Székely ruha az Operaház páholyában

Palló személyes barátságban volt Bartók Bélával, aki 1918-ban őt kérte fel A kékszakállú herceg vára prózai prológjának elmondására. De ő énekelt a Cantata profana ősbemutatóján is 1936-ban. Barátja volt Kodály Zoltán is, aki „a magyar népdalok mesterdalnoka" címmel illette, s az 1926-ban először bemutatott Háry János címszerepét is rá írta.

Ugyanakkor több népdalfüzetet is neki ajánlott, de a Székelyfonó Kérője is Palló volt 1932-ben. Kodály több ízben kijelentette, hogy Palló Imre tudta leghívebben megszólaltatni énekes műveinek eredeti hangulatát, különös tekintettel a Háry Jánosra. A János vitéz operafilm-változatában, 1938-ban is címszerepet énekelt, a Bánk bán operaverziójának címszerepét az ő kedvéért írták át baritonra.

Palló Imre (balról a harmadik) egy szegedi Rigoletto előadásban

Szülei megmaradtak egyszerű földműveseknek, fiukat csupán egyszer látták énekelni, 1925-ben az Operaházban, ahol nagy feltűnést keltettek székely viseletükkel. Apja egyszerű székely "gúnyában", anyja pedig fekete fejkendőben ült a díszpáholyban.

A mátisfalvi énekes legényt, aki már vezető baritonista volt az Operaházban, ugyanebben az évben Mascagni szerződtette társulatába, s ennek köszönhetően két évig Nyugat-Európában turnézott, de az Egyesült Államokban és Egyiptomban is fellépett a társulattal. Jogi diplomát, illetve később doktorátust is szerzett Budapesten, a harmincas években már filmszerepeket is kapott, még a római operában is fellépett.

A sikerek tehát egymást érték. Palló Imre hangját számos hanglemez, illetve filmfelvétel is őrzi, amelyekből szép számmal találunk a világhálón is.

1938-ban Corvin-koszorút, 1949-ben Kossuth-díjat, egy évre rá a Kiváló művész címét is megkapta. Rövid ideig (1957-59) az Operaház igazgatója is volt, nyugdíjba 1967-ben ment.

Iskola és emléktábla

Dr. Palló Imre 1978 .január 25-én halt meg Budapesten, 87 éves korában, sírja a farkasréti temetőben van.

Székelyudvarhelyen a művészeti szakközépiskola a rendszerváltás után, 1991-ben, születésének századik évfordulóján vette fel dr. Palló Imre nevét. Az iskolaigazgató Bodurian János visszaemlékezése szerint Imre bácsi özvegye, Dusi néni és családi barátaik, a Patay család látogatta meg az intézményt és utóbbiak javasolták, hogy vegye fel az iskola a híres énekes nevét.

"Úgy értékeltük, hogy valóban nincs különb, nincs nagyobb név nála a környéken ilyen szempontból" – emlékezett vissza kérésünkre Bodurian. Palló Imre felesége az iskola névadó ünnepségen is jelen volt – fia, ifj. Palló Imre karmester négy évvel ezelőtt kereste fel az édesapjáról elnevezett művészeti középiskolát.

Palló Imre szülőházát egy emléktábla jelzi Mátisfalván. A mai épület tulajdonképpen egy másik ház, az eredetit lebontották és annak a helyére újat építettek, az iskola 1991-ben készítette az emléktáblát.

Mátisfalva egy kis, ahogy itt mondják, eldugott, falu a Kecskés-patak völgyében – de mint Palló Imre példája bizonyítja, innen is el lehet(ett) jutni a Kárpát-medence és a nagyvilág legnagyobb színpadaira.