Képriport
Így néz ki egy tipikus Waldorfos apuka autója. Kár, hogy tipikus waldorfos apuka már nem létezik rohanó világunkban. Többször hallottuk azt a dumát, hogy „én szívesen adnám Waldorfba a gyerekem, de nem teszem, mert nincs időm eljárni közmunkázni”. Hát, elárulom, a közmunkázás nem feltétele annak, hogy a gyereked Waldorfba járjon. Erre bizonyíték, hogy volt olyan apuka, aki egyszer sem jött el dolgozni most nyáron, s őt is nagyon szeretjük. Voltak időnként olyan hangok, hogy bezzeg, hogy egyesek nem jönnek, de legtöbbször pont olyanok panaszkodtak, akik szintén ritkábban jöttek. Van Udvarhelyen ez a félelem, főleg egyes magasabb körökben, hogy ha egy picivel többet adok magamból, mint a másik, akkor frájernek néznek. De szerencsére a csapat magja nem így gondolkodott, teljesen beleadta magát. Lazán ki merem jelenteni, akik ott voltak egész nyáron és nap mint nap végig kalákáztak, azok nyertek, még akkor is, ha ráment a nyaruk. Hatalmas buli volt, szinte olyan, mint egy tábor. Akárhányszor találkozunk ezekkel az emberekkel, mindig elmondják, hogy hiányzik nekik az a nyári kalákahangulat.