Képriport
Na, számoljunk egyet. A bányából kitermelt anyagnak a piaci ára jelenleg 20 lej per köbméter, tudom meg egy bányász ismerÅ‘sömtÅ‘l. Mire hozzánk haza ér, már nem ennyi, de ennyivel számolhatunk nagyban. 126 000 x 20 = 2 520 000. Lejben. Befektetés nem sok kell, géppark már megvan, csak a fizetéseket és a benzint kell fizetni. Nézzük a ribizlit. Mivel a dokumentációban nincs megadva az ültetési távolság, a könyvekbÅ‘l nézem ki, hogy azt javasolják, bokorművelés esetén 3 x 1,2-1,5 m távolságra, sövény esetén 3 x 0.7 m távolságra kerüljön egy tÅ‘ ribizli. Mivel nem tudjuk, hogyan tervezik művelni, vegyünk egy átlagot, hektáronként 3500 tÅ‘vel. Ha minden tÅ‘ megtermi az 1,8 kilót, amit kételkedve hiszek, akkor ez évi 6,3 tonna ribizli. Mivel csak egy fajta lenne az ültetvényben, egyszerre érne be az egész, ami azt jelenti, hogy vagy kombájnnal kellene learatni, ami elég nagy befektetés, vagy sok embert kellene napszámosként alkalmazni, ami kilónként 1-2 lej. A feketeribizli nagybani felvásárlási ára idén 5-6 lej volt, ilyen 6 tonnás tételben muszáj minél hamarabb eladni, mert hűtÅ‘ház nélkül két nap alatt rád romlik. De ezeket a költségeket most nem számolom, mert a bányának sem számoltam a működési költségeit. Csak azt számolom, hogy 6,3 tonna, azaz 6300 kiló x 6 lej = 37 800 lej. Látszik, hogy melyik a nagyobb biznisz? Te mit szeretnél jobban, 2 520 000 lejt idén, vagy max. 2 éven belül, vagy 37 800 lejt öt év múlva, mikor termÅ‘re fordul a ribizli, úgy, hogy két évig gyalulod a hegyet, s még három évig ápolod a ribizlist? Szóval a bánya nagyságrendileg százszor akkora biznisz, mint a ribizliültetvény, Ãgy elsÅ‘ ránézésre.