Som. Ennyi. „Som, de nem fasom” – mondja mosolyogva tanító bácsi, mikor a som pontosabb nevéről érdeklődünk. A fa a kapuja mellett áll. Késői érésű ez a som, Etédről hozta az oltóágat, azért választva a késői érést, hogy a nyári és az őszi gyümölcsök érése közötti holt időszakban is legyen valami. Ez az egyetlen gyümölcs, amit ő nem igazán kedvel, csak a felesége kedvéért ültette. Friss fogyasztásra is jó, de befőttnek, lekvárnak, szószoknak is. Felesége tésztára szokta szórni. Fája sokáig él, akár 100 évig is. Március elején virágzik, legelsőnek. Nem alternál, minden évben terem.