A szemét(kegytárgy)-imádat nem nagyon egyeztethető össze a természetvédelemmel. Nemrég megyei tanácselnökünk volt nagyon kikelve, hogy ezek a természetvédő civilek megállították az egyik számára kedves beruházást, mely széttúrt volna egy egész völgyet. Azt sérelmezte, hogy ezek csak a természetet védik, és nem alapítanak árvízvédelmi munkálatokat tervező céget. Ez a Madarasi Hargita esetében úgy szólna, hogy „miért akarjátok elköltöztetni innen a kopjafákat, inkább hozzatok létre egy céget, s faragjatok olyan kopjafákat, amilyeneket akartok”. Miért olyan nehéz felfogni, hogy a természetvédőnek az a feladata, hogy védje a természetet? Nem pedig az, hogy segítsen a természetrombolásban. A természetvédőnek nem kötelessége megérteni bármelyik kopjafaállító lelki problémáit, vagy valamelyik beruházó anyagi gondjait, a természetvédőnek az a feladata, hogy megvédje a természetet, ennyi. Az előbb idézett néppárti gondolat elejére is, végére is beszűrődött egy kis elvi baki. „Elítéljük, hogy természetvédelmi intézkedésnek feltüntetve, avatatlan kezekkel megpróbálják felszámolni ...” Szóval a természetvédelmi terület gondnokai avatatlanok, de bezzeg a politikusok, akik mindenhez hozzá tudnak szólni, de nem értenek semmihez igazán, azok tudják a tutit. Kezd picit összeesküvés-gyanús lenni ez a „természetvédelmi intézkedésnek feltüntetve”, már látjuk szemünk előtt, amint hamarosan megjelenik Tőkés László, és felfedi, hogy mindenki szekus a gondnokok közül, és ez az egész csak a Szekuritáté titkos terve, hogy felszámolja Kelet-Európa legnagyobb kegytárgy-gyűjteményét, benne e csodálatos inox kereszttel. Ennek megakadályozása érdekében felszólal az EP-ben, majd leül, s megiszik egy pohár vizet.