Kukucnak sikerül három kártyácskát összegyűjtenie egy délelőtt alatt. Csak nem azt a hármat, amelyre szüksége van. A hangszórók folyton hirdetik, a kártyákat a bankban lehet elcserélni. Azt nem hirdetik, hogy két kártyáért adnak egyet cserébe. Elmegyünk a bankba, meglepődni, hogy Kukuc mégsem fog festeni ennyi kártyával. A bank előtt egy ismerős kesereg, hogy hogy lehetnek ennyire zsiványok ezek a szervezők, hogy kettő-egy arányban váltják a kártyákat. Nyugtatom, hogy hadd el, nem baj, legalább a gyerek már idejében megtanulja, hogy a banktól maradjon távol. Valószínűnek tartom, hogy nem hiába van kitalálva ez a rossz árfolyam, a Székölykök már többször is bebizonyította, hogy célja a valós életre tanítani a gyerekeket.