Sajnos, a tábori csapatok, azaz pártok kampányai nem túl meggyőzőek, nem túl kreatívak. Van néhány csapatnak egy-egy jó ötlete, de olyan kimagaslóan jó nincs egy sem, főleg az öregektől tanult trükkökkel játszanak picit, majd jönnek személyesen könyörögni, hogy szavazz rájuk. Sajnos, a tábori teljesítmény kreativitásban és fantáziában messze elmarad egy átlagos diáknapi csapatversenytől, sokkal kevesebb az eredeti ötlet, kevesebb az energia, amit ebbe fektetnek. Az egyetlen igazán kreatív ötlet, ami meghat a táborban, ez az installáció a biciklimen. Rá is szavaznék az alkotóra, de nem akar jelentkezni, valószínűleg azért, mert az alkotás elkészültével egyidőben ellopják a pumpámat, amit a bringán felejtettem, illetve a váltóimat is addig piszkálják, hogy hazainduláskor a görbült láncot vissza kell emeljem a fogaskerekekre. A lakótársamhoz éjjel egykor kopognak be lábbal részeg fiatalok, hogy adja oda a mobiltöltőjét, s oda is adja. Napokig várja az ártatlanja, hogy visszahozzák, nem adja fel a reményt, míg több napi várakozás után valakitől azt az információt kapja, hogy nem táborlakók voltak az illetők, hanem idegen garázdálkodók, s akkor végleg lemond szegény róla.