A kedd az piacnap Udvarhelyen, és bármennyire panaszkodnak az emberek, hogy a piac már nem a régi, de azért az idénygyümölcsöt csak innen szerzik be, nem a nagyáruházból. Az epret viszik, mint a cukrot, ötkilónként, tízkilónként, csak ritkán jön valaki, hogy egy kilót kér, de a nagyobbjából, mert beteg néninek viszi ajándékba. Annyi beteg néni nincs is a városban, ahánynak nagyszemű epret kérnek itt a piacon. Csak amíg én itt voltam, hányszor hallottam ezt a szöveget. Ahogy a kereskedők huncutok tudnak lenni időnként, a vásárlók is.