Valljuk be, azért nem kis bátorságra volt szüksége Izsák Balázsnak, hogy a központba invitálja a népet, tudva, hogy ő felel úgy jogilag, mint anyagilag értük. Arra lennék kíváncsi, mikor megkérte a jelenlévőket, hogy ne lépjenek le a járdáról, akkor mire gondolt. Imádkozott magában, hogy az egész felvonulás az úton történjen? Vagy inkább azért fohászkodott, hogy ne legyen balhé? Ha balhét és visszhangot szeretett volna, akkor mekkorát? Az, hogy egy sávot elfoglal a menet az utcából, ez sok, kevés, vagy pont elég a polgári engedetlenségből?