Az elszámolás. A falon azt írja, hogy "Szakálla bár földig érjen, / Hitelbe főzést ne kérjen! / Ha nincs pénze pálinkára, / Vizet ihat a KOCSMÁBAN." Még emlékszem, hogy gyermekkoromban, mikor apámmal többet jártam falura, még vámot vettek a pálinkafőzők, azaz ott kellett hagyni a pálinka egy adott százalékát. Most inkább pénzt vesznek, literenként egy adott összeget, mert ők is pénzt kell fizessenek az állam bácsinak. A mi mai történetünk itt véget ér. Habár még hátra lenne az, amint a gazda hazaviszi a pálinkát, ezt szinte lehetetlen lefotózni. Többször is fotóztam életemben pálinkafőzést, és egyik gazda sem szívesen hagyta volna, hogy lefotózzam, hol tartja a pálinkáját. Érthető, hisz cudar világot élünk, egy fél liter pálinkáért képesek betörni valahová, egy korsónyiért pedig már ölni is képesek. Minél rosszabb világot élünk, a pálinka annál értékesebb.