„A legfontosabb a türelem. Ha csattogtatsz, mérgelődsz, abból nem lesz semmi "– foglalja össze egy mondatban a zöldség- és gyümölcsszobrászat kvintesszenciáját a város és Udvarhelyszék egyetlen zöldségfaragó mestere, Bándi-Sándor Domokos, aki – nem mellesleg – kiválóan forgatja a fakanalat is.

Az ambiciózus és szerény fiatalember nem csak az étterembe látogatóknak ismerős, az utóbbi években minden jeles helyi gasztronómiai bemutatón jelen van: zöldségekből, gyümölcsökből helyben elkészített műremekeivel mindannyiszor lenyűgözi a közönséget.

Mindenképpen munka közben szerettük volna Domokost elcsípni, de nyilvános bemutatót épp nem tartott, ezért kedvünkért saját lakásának konyhájában rendezte be műhelyét.

A köpeny után egy tál hideg víz, kígyóuborka, sárgarépa, friss káposzta, karalábé és egy méretes, a zöldségfaragáshoz szükséges, fura szerszámokkal teli táska is került az újságpapírral leterített asztalra.

„Nagyon fontos a zöldségek minősége, ez mind a Merkúrból van. Most megvásároltam a hozzávalókat, de, ha versenyekre megyek, ingyen válogathatok. Bármit és bármennyit, amire szükségem van" – magyarázza, s közben hozzáfűzi, a zöldségekből semmi nem megy kárba: ami nem a fazékba, az Mazsola, az oroszlánfejű törpenyúl gyomrába kerül.

Mit kell tudnunk egyetlen zöldségszobrászunk pályafutásáról?

Udvarhelyi vagyok, itt jártam iskolában. Elektrotechnika szakon érettségiztem, de mindig is érdekelt a konyhaművészet, ezért érettségi után szakácskisegítőként kezdtem a szakmát.

Mikor elkezdtem dolgozni, akkor jöttem rá, hogy tulajdonképpen analfabéta vagyok ebben a szakmában. Már egy éve dolgoztam, amikor egy innen Németországba elszármazott étteremtulajdonos munkát ajánlott. Elvállaltam – 18 évesen minden érdekli az embert. Nem bántam meg, három mesterszakács mellett többet tanultam, mint bármilyen iskolában.

A zöldség- és gyümölcsfaragásba hogyan, hol szerettél bele?

Németországban láttam először, de csak az alapszinteket. Amint megláttam, azonnal megtetszett, és meg akartam tanulni. Egy-két alapvető trükköt ellestem, próbálgattam, gyakoroltam.

Gyakorlás, kitartás és még milyen képessége kell, hogy legyen annak, aki zöldségszobrászatra adja a fejét?

Kézügyesség, de ami a legfontosabb: türelem. Anélkül nem megy. Ez nem olyan, hogy kicsit belefut a szerszám az anyagba, de majd kikalapáljuk. Amit elrontottál, az el van rontva, nem lehet korrigálni. Koncentrálni, figyelni kell, de munka közben lehet gondolkodni, fejben összerakni a kész dekorációt.

Melyik zöldség a leghálásabb és melyik a leghálátlanabb?

Az uborkából, a cukkinniból a legkönnyebb faragni, a sárgarépából a legnehezebb, mert nagyon vizes és törik.

Kedvenced?

A sütőtök és a dinnye. Főleg a dinnyét szeretem, igaz, télen drága. Alig várom mindig, hogy jöjjön a nyár, mert meg tudok venni egy óriásdinnyét és azt telefaragom. Hálás és mutatós is, mert háromszínű: piros, fehér, zöld. Így aztán amíg csak a fantázia elér, annyifélét lehet belőle megfaragni. Az igazán nagy mesterek élethű portrékat is faragnak bele.

Kedvenc vagy saját magad által kitalált minta, trükk?

Van és ezt a nagymesterek is díjazták. A rózsákat, amiről azt hitték, hogy sárgarépából vannak, tulajdonképp kurkumával színeztem, és gyönyörű sárga színük lett. Ebben az egészben az a szép, hogy a lehetőségek tárháza határtalan.

Volt már extrém megrendelői óhaj? Például Mona Lisa arcmását sütőtökbe faragni?

Nem igazán, a portréfaragást még nem is próbáltam, mert ahhoz speciális szerszámok kellenek, amit sem itthon, sem Magyarországon nem tudtam beszerezni. Nem olcsó, egy speciális, háromszögű kés ára 250 lej, de kifizetném, ha hozzájutnék.

Költeni kell, de meg lehet ebből élni?

Igen, elég jól. Már sokan kérnek különböző rendezvényekre különleges, zöldségből, gyümölcsből faragott asztali díszeket virág helyett. Két héttel ezelőtt készítettem egy gyümölcsasztalt egy barátomnak, de van új megrendelésem is. Az unokatestvérem esküvőjére szintén egy hatalmas gyümölcsasztallal készülök.

Nem kis munka, egyedül hogyan győzöd?

Az ilyen nagy munkához segítséget kérek. Gyergyóban van egy jó barátom, Sólyom Csaba, aki nagyszerűen farag, ezt a liliommintát is tőle tanultam.

Mennyi idő alatt készül el egy teljes dekoráció?

Egy nap, azaz reggeltől estig. Van, hogy előtte való két napon lefaragom egy részét, és a kész mintákat jeges vízben tárolom.

Mennyi ideig virul egy zöldségrózsa?

Amit a vendég nem fogyaszt el, az addig, amíg visszahozza a pincér, mert eldobjuk, soha nem tesszük vissza a másik tányérra. Tulajdonképpen egy alkalmat kibírnak a díszek. A magyarországiaknál láttam, hogy befújták az egészet valami titkos keverékkel és gyönyörű volt másnap is. De nem árulták el, hogy mi ez a csodaszer.

Tapasztaltál már ezen a területen szakmai féltékenységet?

Vannak, akik nem szívesen osztják meg a tudásukat.

És te?

Bárkinek, aki meg akarja ezt tanulni, szívesen segítek bármiben. Nincs tandíj, a lényeg, hogy szeresse és gyakorolja sok türelemmel.

Vannak tanítványaid?

Nincsenek, a kollégáimat ez nem érdekli. Pedig az egyik álmom, hogy legyen egy csapat, akikkel együtt dolgozunk, elmegyünk különböző versenyekre, bemutatókra.

Több versenyen is részt vettél. Az idei bukaresti nemzetközi kiállításon a zsűri különdíját nyerted el. Miből áll, hogyan zajlik egy ilyen verseny?

Időre dolgozunk és a témát is meghatározzák. Az idei GastroPanon például a természet volt a téma. A standot úgy kellett felépíteni, hogy bármi lehetett rajta, madárkától elkezdve fenyőig, ami belefér a tematikába. Én uborkából fenyőfát faragtam, de volt egy kis malom is. Az egyik mester például fehérretekből egy egész kis állatfarmot faragott, malacot, báránykát s mindenfélét, még itatót is és brokkoliból fákat – egyszerű volt, de szenzációs.

Az értékelésnél mit vesznek figyelembe?

A látványt és azt, hogy a faragás mennyire pontos. A rózsáknál például egyáltalán nem mindegy, hogy kívülről nyílnak vagy belülről. Az én régi rózsám úgy néztek ki, hogy isten őrizz. Aztán megmutatták, hogy a rózsa belülről kifele nyílik, ezért a belsejét szépen ki kell dolgozni. Egy ilyen versenyen rengeteget lehet tanulni, fejlődni.

A nemzetközi mezőnyben kik a legprofibbak?

A thaiföldiek, akiktől ez ered, és akiknél nagyobb mestere a zöldség- és gyümölcsszobrászatnak nincs. De vannak magyar olimpiai bajnokok is, mint például Varga Károly vagy az udvarhelyi származású Tamás Gábor.

Álmok, tervek?

Jó volna eljutni Thaiföldre, de annak is örvendenék, ha eljutnék a magyarországi bajnokok szintjére. Nagyon komoly, szinte elképzelhetetlen dolgokat lehet elkészíteni, több tonnás figurális szobrokat is akár. A legnagyobb álmom, hogy Udvarhelyen egy óriási kiállítást hozzunk tető alá egy jó csapattal.

Legközelebb mikor, hol lesz bemutatód?

Július közepére tervezem, a Merkúr áruházba. Szeretettel várok mindenkit, legfőképpen azokat, akik szívesen megtanulnák a zöldségszobrászatot. Üljenek le mellém és faragjunk valami szépet.