A Szejke útja: Orbán Balázs sírja(i) és kapuja(i)
MEGOSZTÓ
Tweet
Élőben az októberi tanácsülésről – átadták a Vasszékely-díjakat
Kivételesen egy órával később kezdődik az...Megint lecsapott a prefektus a magyar trikolórra
Az október 23-ai díszítés miatt büntette meg a...Lyukas izék a főtéren
Az október 23-ai megemlékezés alkalmából ünneplőbe...Itthon_Kozelet/szejkekapu2903
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
A 19. század végi, messze földön híres fürdőtelepből mára alig maradt valami – az elmúlt száz év nagy változásokat hozott az udvarhelyiek egyik kedvenc kirándulóhelyén, mint cikksorozatunk korábbi részeiben megírtuk: a mofetta, a borvízforrások és a színpad környéke és rendeltetése gyakran változott.
Országút a kicsi magyar világban A Szejkét tulajdonképpen a nagy székely író, politikus és tudós fejlesztette olyan fürdőteleppé, amelynek messze földön híre ment. Az ő korából az azóta többször felújított nagymedence, az országút és a medence között levő emeletes fürdőgondnoki ház, valamint a sírja előtt álló első székely kapu maradt meg a Szejke aranykorából. A többi épületet lebontották, a Szejkén átvezető országutat 1941-ben, a kicsi magyar világban építették. |
Orbán Balázs sírja az egyik legfontosabb székelyföldi zarándokhely, ezért fontos, hogy környéke megfelelően tisztán legyen tartva. Főleg a tavaszi és a nyári időszakban turisták ezrei bandukolnak ki a sírhoz, ám ezekről pontos statisztikát nem vezet(het) a sír és a kapuk környékének gondozásával is foglalkozó Haáz Rezső Múzeum.
Négy temetés: nehéz föld, hálátlan utókor?
A legnagyobb székely Budapesten halt meg 1890. április 19-én. Végakarata szerint a Szejkefürdőn temették el, a fürdőtelep közelében. Előbb édesanyjával helyezték közös sírba, majd egy olyan családi kriptát emeltek a közeli Borvízoldalban, amire Orbán Balázs hagyott hátra pénzt. A kriptát azonban nem gondozták, elhanyagolták, több földcsuszamlás és egy villámcsapás hatására 1919-ben összeomlott. A kriptát ki is rabolták, az érckoporsó anyagát elhordták. Ebben az évben a kripta mellett újratemették, majd 1921. június 19-én következett a harmadik, már díszes temetés, amiről fénykép is maradt fenn.
A hely ugyanez, az összedőlt kripta melletti: új koporsóba helyezik, gyászhuszárok állnak mellette, majd engedik a földbe. Ide azonban nem emeltek akkor síremléket – erre csak a harmincas évek elején kerül sor – a terveket Haáz Rudolf rajztanár készítette. A negyedik temetés 1931. november 8-án volt, a ma is meglévő helyre, a sírnál Nyírő József mondott beszédet. Az új sírkert előtt létesült egy ún. harangláb-bejárat, egy kis fakerítés, illetve egy faragott kopjafa került a sírra (ezen hibás születési évszám – 1830 – szerepel).
A második világháború után a sírkertet ismét elhanyagolták. A hatvanas években néhány lelkes udvarhelyi vetett véget ennek az áldatlan állapotnak: 1969-ben elkészült a mostani síremlék, rajta a híres író és politikus portréjával, a domborművet Orbán Áron szobrászművész készítette. A sírkőbe beépített két kopjafát többször is cserélték, legutóbb – néhány évvel ezelőtt – az Orbán Balázs Általános Iskola jóvoltából cserélték ki. A korhadt kopjafákat (beleértve az 1969-ben eltávolított, hibás évszámút is) jelenleg a múzeumban őrzik.
A kapuk és a szakrális kert
A múzeum igazgatója, Miklós Zoltán honlapunknak elmondta, hogy Orbán Balázs sírjának és környékének rendezése a múzeum feladata: évente többször (születésnapján, február 3, a nyári turistaszezon, illetve mindszentek napja előtt) megtakarítják a sírkertet és a kapuk környékét.
A székelykapu-múzeumot a hetvenes években létesítették – a sír utáni legelső kaput még Orbán Balázs állíttatta a Szejkére, halála előtt két évvel, 1888-ban. Utána sorban jönnek lefele a kapuk, szám szerint tizenöt darab van. A hetvenes években volt egy kapumentő hullám – ezek között van az egykori tüdőgyógyászat, a Bethlen Gábor utcai Haberstumpf-villa előtt állt kapu, amit a tbc-s betegek készíttettek a szanatóriumnak.
Főképp fenyédi és máréfalvi, 19. századi kapukról van szó, mindegyik hátán fémlemez jelzi eredeti állításának időpontját, illetve jelenlegi gondnokait. A 10. kaputól kezdődnek a rendszerváltás után felállítottak – a kapumúzeumot ekkor lehetett folytatni. 12. a sorban egy teljesen új kapu, ezt tíz éve az unitárius egyház állíttatta az akkori világtalálkozó emlékére – ez nem illik bele a sorba, hiszen utána ismét régi, keményfalvi és kadicsfalvi kapuk következnek. A legutolsó régi kaput, közel az oldal aljához 2009-ben állították fel.
A sír és a felső székelykapuk mellett néhány kereszt van – mint Miklós Zoltán közölte, a múzeum egy ún. szakrális kertet szeretne itt létrehozni. Régi, temetőkből és más helyekről kikerült fa- és kőkeresztek, kopjafák állnának itt, egyfajta mementóként. Jelenleg négy van, a legutóbbi egy lövétei kereszt – a sírkereszt alatt nem nyugszik senki.
Malterkeverő hever a Borvíz Útján
A szejkefürdőn végzett tavalyi munkák a színpadhoz és a székelykapukhoz vezető úton látszanak a leginkább, ugyanis az itteni utat teljesen felújítják. Ez ugyan még nincs készen, a malterkeverésre használt faedény az új út, a patak mellett hever, de legalább látszik, hogy dolgoztak valamit, s remélhetőleg folytatják.
A hely, illetve a legnagyobb székely szelleme igazán megérdemelné.
A régi fényképek Vofkori György: Székelyudvarhely – Várostörténet képekben című könyvéből származnak