Fagyoskodó árusok, némi napsütés, de rengeteg káposzta – a hegyen túli árusok nagyjából mind eltűntek már, többségbe kerültek a háromszéki káposztaárusok, valamint a környékbeli öregasszonyok.

Nagykabátok, sapkák, sálak, kesztyűk – ezeket nem árulták, hanem viselték az emberek, a lehelet is fel-felszállt az asztalok mellől. A kínálat is ennek megfelelő volt: egy-két helyen van még padlizsán, paprika, de a paradicsom szinte teljesen eltűnt. Ilyen időben a paprika sem érik már tovább Udvarhely környékén.

Van viszont káposzta hatalmas mennyiségben, s az ára is egyre lennebb jön, hiszen hetven-nyolcvan baniért már lehet vinni, ha nagyobb mennyiségben vesz az ember.

Ugyanígy a burgonya, lakótelepi kispiacon már 60 baniért is adják, a nagypiacon még tartja magát a hetven banis kilónkénti ár. Torma is jó sok volt a földön és az asztalon, a csomó továbbra is két lej, de az egyik árus szerint nem lenne piac a piac, ha nem lehetne alkudozni.

A gyümölcsökből is inkább a helyiek viszik a prímet: az alma mellett megjelent a csomagolt dióbél (tíz lej egy kiló), a csemegeszőlőt négy lejért lehetett vinni.

Felgyorsultak a vásárlók is, ami volt, az fogyott, illetve fagyott – ha enyhül az idő, lesznek még szép piacnapok.

Fotó: Kakasy Botond