Ha a ház fűtéséről van szó, a blokklakóknak szinte biztosan a gázkazán vagy a távfűtés ugrik be, a házban lakók pedig általában fával csinálnak meleget. A gázkazánt viszont javítani és vizsgáltatni kell, meg egyébként is veszélyes, a távfűtést nem mi irányítjuk, a fát pedig fel kell vágni és folyton figyelni is.

Elektromos áram viszont mindenhol van, miért ne használnánk ki ezt? Az infrafilmes és infrapaneles fűtés árammal működik, szobánként szabályozható hőmérsékletet biztosít, ráadásul olcsó és könnyű beszerelni. A részletekről Fazakas Istvánt, a Hungary Solar tulajdonosát kérdeztük.

Mi az a három legerősebb érv, amiért érdemes valakinek infrafilmmel vagy infrapanellel fűtenie?

A legfontosabb a beruházási költség: bármilyen fűtéstípussal hasonlítjuk össze, a beruházási költsége, az pedig 35-50 százalékkal lehet alacsonyabb. Ha mondjuk, egy fás fűtésrendszerhez hasonlítjuk, akkor bátran állíthatom, hogy 50 százalékkal olcsóbb a beszerelés, mert nem kell kéményt rakni, nincs szükség kazánházra, radiátorokra, és így tovább.

Gázfűtés esetén nem muszáj kazánházat és kéményt építeni, de itt is 35-40 százalékos megtakarításról beszélhetünk a beruházás kapcsán.

A havi költségeket is érdemes összehasonlítani: ha a gázfűtéssel vonunk párhuzamot, akkor körülbelül ugyanakkora költségekkel lehet számolni, de az infrafűtés technológiájából adódóan létezik egy jó spórolási lehetőség. Ezzel a technológiával minden helyiségbe külön termosztátot lehet szerelni, és ezekkel külön szabályozható a hőmérséklet. Mivel nem tartózkodunk egész nap egy adott szobában, ezért a fűtési időszak rövidítésével sokat lehet spórolni.

Ez az előnye sem a fás, sem a gázzal történő fűtésnek nincs meg - bár a fa olcsóbb tüzelőanyag, de azt fel kell vágatni, el kell tárolni, és minden nap be kell gyújtani, felügyelni a tüzet, majd takarítani. Ebben az esetben ezt a többletmunkát spórolhatjuk meg infrafűtéssel.

Nem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy az infrafűtés környezetkímélő, sokkal zöldebb megoldás, mint a fás és a gázos fűtés: nem bocsát ki semmilyen káros anyagot, nem kell fákat kivágni miatta. A technológiának jótékony hatásai is vannak, különösen ajánlják asztmásoknak, légzési nehézségekkel küszködőknek. Nemrég egy beteg gyerekeket foglalkoztató központban szereltünk infrapaneleket az immunerősítő hatásuk miatt. Egy gyerekszobában ez különösen előnyös, mert a padlóba szerelve nem fog fázni a földön játszó gyerek. És a hagyományos padlófűtéssel szemben az infrafűtés nem keringeti a port.

Az infrafűtésnél kissé másképp működik a hőátadás, hiszen nem a levegőt, hanem a helyiségben található tárgyakat és személyeket melegítik a sugarak. Ez annyit tesz, hogy ha mondjuk, 22 fokos meleghez vagyunk szokva, elég csak 20 fok körüli hőt beállítani a termosztáton, mivel a hőérzetünk nagyobb lesz, és nem fogunk fázni.

Emiatt a jelenség miatt az infrafűtést a naphoz szokták hasonlítani: egy őszi vagy kora tavaszi napon, amikor a levegő hőmérséklete még bőven 20 fok alatt van, ennek ellenére is melegünk lehet, ha kiállunk a napra, mivel az közvetlenül minket melegít.

Visszatérve az árakra: ha mondjuk egy tömbházlakást veszünk példaként, ahol nehezen, vagy egyáltalán nem megoldható a fás fűtés, ott az infrafűtés számít a legolcsóbbnak?

Igen, hiszen a beruházási költség alacsony, és nem kell költeni a gázfűtésnél felmerülő karbantartásra: fűtőtestek tisztítása, karbantartása, a kazán éves ellenőrzési díja, a kopó alkatrészek cseréje, és így tovább. Az egyetlen, ami időnként cserére szorulhat, az a termosztát, de ez nem nagy összeg.

Beépítéskor két fő lehetőség közül lehet választani: infrafilm és infrapanel. A film jobb választás, mivel padlóburkolat alá helyezhető, így teljesen rejtett, míg a panel valamivel költségesebb, de ez akkor lehet jó, ha már nincs lehetőség felszedni a padlót, például egy csempével burkolt fürdőszobában. Albérletben lakóknak szintén megfelelő, hiszen vihetik magukkal az infrapanelt, ha elköltöznek. Egyébként az infrapanel testre szabható, lehet képeket nyomtatni, vagy festeni rá, így, ha jól meg van tervezve, észre sem vevődik a jelenléte a lakásban.

És a film esetén hogyan történik a szervizelés? Újra fel kell szedni a padlóburkolatot?

Nagyon kicsi a valószínűsége, hogy erre sor kerüljön. Először is a gyártó 15 év garanciát vállal a filmre, de körülbelül 50-80 évben határozza meg az élettartamát, vagyis egy emberöltőt kiszolgál - ilyen garancia semmilyen más fűtési rendszer esetében sincs. Több nyugati országban is 20-30 éve működnek infrafilmes rendszerek, és azóta a technológia is sokat fejlődött, ma már azoknál is sokkal jobb minőségű termékek léteznek.

Nincs annak veszélye, hogy a padlóburkolat alá építünk be hőtermelő réteget?

Nem beszélhetünk veszélyekről, hiszen az infrafilm nem 220 voltos feszültségű áramot kap, a termosztát csökkenti a feszültséget. Ugyanakkor van a termosztáton kívül még egy szenzor, ami figyeli az infrafilm hőmérsékletét, és ez legfeljebb 42 fokig engedi felmelegedni a réteget - ha eléri ezt a hőmérsékletet, a fűtés azonnal lekapcsol. Ha ez a külső szenzor hiányzik, vagy meghibásodik, a fűtés el sem indul, így nincs balesetveszély. Ez a szenzor egyébként a falhoz közel helyezkedik el, ha valamiért cserélni kéne, akkor könnyen hozzá lehet férni, nem kell felszedni a burkolatot.

Az infrafilm egyébként fém- és ezüstpaszta ötvözete, 5000 fokon hőkezelt, két fólia közé préselt, könnyen hajlítható és nem sérülékeny. A padló alá körülbelül 1 cm széles sávokban helyezik el, és ezek egymástól függetlenül működnek. Ha valamiért egy ilyen sáv megsérül, csak az nem fog fűteni, a többi működik tovább. Hagyományos fűtésnél, ha meglyukad egy cső, az egész fűtésrendszer veszélybe kerül.

Mennyi egy ilyen rendszer hozzávetőleges beszerelési költsége egy átlagos, körülbelü 55 négyzetméteres panellakásban? Tételezzük fel, hogy a lakásban lehet a padló alá filmet szerelni, kivéve a fürdőszobában, és termopan ablakokkal és ajtókkal szigetelt a lakás.

Nagyjából 4500 lejért oldható meg a beszerelés egy ilyen lakásban - ez nagyjából annyiba kerül, mint egy olcsóbb gázkazán, engedélyek, pumpa, csövek, radiátorok és minden egyéb nélkül. És a kazánt legfennebb 10 év után nem árt kicserélni, mert balesetveszélyes lehet.

A havi fűtési költség egy olyan időszakban, amikor kint körülbelül -15 fok van, és bent szeretnék legalább 22 fok meleget, akkor 350-450 lejes havi fűtési költséggel lehet számolni. Infrafűtés esetén a fűtés költsége pontosan mérhető, mivel külön biztosítékrendszerre köthető, és ezt külön villanyórával mérni lehet.

Milyen esetekben lehet jó döntés az infrafűtést másodlagos fűtésrendszernek használni, a hagyományos kiegészítéseként?

Sokan élnek ezzel a lehetőséggel, ilyenkor nyilván a beszerelési költség is csökken. Ha csak infrafűtésre támaszkodom, akkor érdemes a teljes fűtendő felület 70 százalékát lefedni infrafilmmel, ha ez másodlagos rendszer lesz, akkor elég 40-50 százalékos lefedettséggel számolni.

Jó megoldás a kiegészítés olyankor, ha például fás fűtésünk van, és aránylag sok időt vesz igénybe, hogy felmelegedjen a lakás: ilyenkor elég bekapcsolni az infrafűtést, aminek köszönhetően 15-20 perc alatt meleg lesz. Szintén jó reggeli fűtésre, ha mondjuk este leégettünk egy adag fát, és reggelre időzítjük az infra bekapcsolását, így nem kell hidegben felkelni.

Te is szeretnél gazdaságosabban fűteni?

 

Itt az ideje gazdaságosabb és egészségesebb fűtési rendszert választani, még a hideg idő beállta előtt. Ha felkeltette érdeklődésed az infrafűtési technológia, a Hungary Solar munkatársai rengeteg további információval állnak rendelkezésedre, és felszerelt, működő megoldásokat is tudnak mutatni. Itt éred el őket:

 

Honlap: www.hungarysolar.ro
E-mail: office@hungarysolar.ro
Facebook: Hungary Solar
Telefon: 0745–584.104
Cím: Székelyudvarhely, 1918. december 1. utca 2. szám