Kötelező módon hőfogyasztásmérő szerkezetet kell beszerelni 2016 végéig minden olyan háztartásba, amelyek számára a városi hőközpont biztosítja a fűtést a 2014/121-es számú törvény alapján. Egy uniós irányelvről van szó, amit tavaly a bukaresti parlament is törvénybe ültetett.

„Célja a takarékosság, hiszen amikor az ember tudja, hogy saját hőfogyasztása külön van mérve, akkor jobban odafigyel. Azokban a tömbházakban, ahol kiépítették a vízszintes elosztást, és mindenkinek egyéni mérőórája van, azaz szabályozhatja, hogy mikor, és mennyit fogyaszt, a megtakarítás az előző évekhez viszonyítva általában 30 százalékos nagyságrendű" – tudtuk meg Ráduly Mihálytól, az Urbana Rt. igazgatójától.

A hőfogyasztásmérő, ahogy a neve is mutatja, egy hőenergiát mérő eszköz, ami megméri a rajta áthaladó fűtővíz-mennyiséget és az oda- és visszavezető vezeték hőmérsékletét. A mennyiségből és a hőmérséklet-különbségből integrálva kiszámolja a leadott hőmennyiséget. Közismerten hőmennyiségmérőnek nevezzük.

Székelyudvarhelyen kétféle hőfogyasztásmérőt szereltek be az elmúlt évek során. A vízszintes elosztású lakásokban az egyéni mérőórát általában a bejárati ajtó fölé helyezték el. Vízszintes elosztású fűtésrendszer jelenleg 54 tömbházban van kiépítve a városban, ez összesen 339 lakást jelent.

A másik esetben, a függőleges elosztású lakásokban pedig a fűtőtestekre ún. repartitorokat, hőfogyasztásmérő érzékelőket szereltek. Az érzékelő készülék az adott lakásban leadott hőmennyiség arányát számolja ki, az összhőmennyiséghez viszonyítva. Udvarhelyen ilyeneket a Sziget-negyedben, azokban a tömbházakban szereltek be, amelyeket támogatással hőszigeteltek.

Ráduly Mihály, az Urbana Rt. igazgatója szerint előbbi módszerrel pontosabban és hatékonyabban mérhető a hőfogyasztás, mint utóbbival.

„A Sziget-negyedi lakók nem igazán vannak vele megelégedve. Az országos médiában számos műsor szólt arról, hogy ezek könnyen kijátszhatóak. Aki nem ért hozzá, tévedésből saját magát is becsaphatja, hiszen a készülék a fűtőtest hőmérsékletét és a környező szobában levő hőmérsékletet méri. Ha például kinyitunk egy ablakot a fűtőtest közelében, akkor hűvös levegő lesz a lakásban, így a készülék többet mér, illetve arányít, hiszen ez nem mérőműszer. Ilyenkor többet fizet a lakó" – válaszolta kérdésünkre Ráduly.

Elkezdődhet a fűtésszezon, kevesebbet fizetünk

A városi önkormányzat korábbi tanácshatározata alapján, ha öt egymásután következő éjszaka az átlaghőmérséklet 10 Celsius fok alatt marad, akkor az Urbana Rt. megkezdi a fűtésszezont. Az előző éjszakák hőmérsékleti értékei arra engednek következtetni, hogy akár a hét végén, a következő hét elején is elindulhat az idei fűtésszezon. Abban az esetben, ha felmelegszik az idő, akkor még várni kell a fűtés elindítására.

„A hőenergia lakossági ára öt éve változatlan. Leadtuk a dokumentációt a városi tanácsnak, és a következő ülésen tárgyalják a hőenergia lakossági árának csökkenését" – nyilatkozta Ráduly Mihály.

Ez azt jelenti, hogy vélhetően november elsejétől  240 lejről 220 lejre csökkenhet a hőenergia lakossági ára. Az igazgató hozzátette, hogy előkészületben van egy következő árcsökkentés, ha a Kuvar-negyedi hőközpontban jövő év első hónapjaiban üzembe helyezik a biomasszás kazánokat, 220 lejről 200 lejre csökken a hőenergia lakossági ára.

Egy átlag háztartásban egy téli szezon alatt, októbertől áprilisig körülbelül 4,5-5 gigakalóriát fogyasztanak el. Húsz lejes csökkenés esetén körülbelül 100 lejt spórolhatnak a lakók egy fűtésszezonban, így újabb 20 lejes csökkenés egy újabb 100 lejes megtakarítást jelentene.