A fűtés mindig a külső hőmérséklet függvényében történik, akárcsak az eddgi években – mondja megkeresésünkre Ráduly Mihály, az Urbana Rt. vezérigazgatója, aki két részre osztja a dolgot. A Bethlen és Tábor-lakótelepek modernizált hálózatain szerinte teljesen más a helyzet, mint a többi tömbházban. A Bethlen Gábor utcai, Villanytelep utcai, illetve a Kórház-lakótelepi részt egy kazán, a Sziget, II. Rákóczi Ferenc és Kuvar utcák részét még kettő, a Tamási Áron utcai tömbházakat a szállodától a Nagy-Küküllőig pedig szintén egy kazán látja el.

Nem mindegy, hogy régi vagy új

A modernizált tömbházakban a belső rendszer teljesen el van különítve, zárt, így nem a kazánháztól, hanem a tömbházak északi részén elhelyezett hőmérők adataitól függ az, hogy mennyire erős a fűtés. Az összesen 285 lépcsőházból 220 ilyen. A régi rendszerű kazánházaknál azonban egyelőre a kazánfűtők növelik a fűtővíz mennyiségét és annak hőmérsékletét, ez egy táblázat alapján működik.

Két helyen viszont kazánt cserélnek és ezek automata üzemmódban dolgoznak majd – ez a Tamási Áron, illetve a Bethlen utcában Ráduly szerint februárban már esedékes lesz.

A Szigetben viszont régi gázkazánokkal fűtenek, a Kuvarban pedig újítják a kazánházat, Ráduly abban reménykedik, hogy idén minden lépcsőházban sikerül megoldani a modernizálást.

Krízishelyzet volt a Szigetben

„Mi kénytelenek vagyunk a lakószövetségek álláspontjára helyezkedni. Tőlük kérdezzük meg, hogy mekkora hőfokkal fűtsünk" – mondta Ráduly. Decemberben, az átmeneti fűtési időszakról a téli idényre való átálláskor a Sziget utcában volt egy krízishelyzet. Az történt, hogy levegő került a rendszerbe, ami felül megállt, emiatt a fűtőfolyadék nem tudott megfordulni és így fűtés nélkül maradtak néhány tömbházban a felső szintek. „Nehéz esetek voltak, mert a hálózat elavult, 45 éve épültek a tömbházak a Hársfa bejáratban és a Sziget utcában. Két-három hétig tartott a probléma, 4-5 tömbházat is érintett a probléma, a szerelőink többször is ki kellett, hogy menjenek. Odáig jutottunk, hogy tervezőt hívtunk, hogy a fővezetékről jutott-e be a levegő, de kiderült, hogy nem. Megoldásként a fővonalon levő keverőszivattyú fordulatszámát felsrófoltuk a felső határra – ehhez január 4-én folyamodtunk és úgy néz ki, hogy ezzel megoldódott a gond" – Ráduly hozzáfűzte, hogy ezután még két bejelentés érkezett, de ezeket is meg lehetett javítani.

Arra a kérdésünkre, hogy ez okozhatja-e azt, hogy az érintett lakók közül idén majd többen leválnak, az igazgató azt válaszolta, hogy ez is benne van a pakliban.

Szerinte a számok nem ezt igazolják, hogy ebbe az irányba kellene menni, mert a gáz ára folyamatosan növekedik – ezzel szemben úgy véli, hogy a biomasszás kazánok miatt a fűtés költsége csökkenni fog Székelyudvarhelyen. Adatai szerint jelenleg 45-50% a biomasszás fűtés „része" a gázzal szemben, amennyiben elindul a két említett kazán, akkor már 60-65%-ra fog növekedni a biomasszás fűtés aránya a városban.

A január elsejétől életbe lépett áfacsökkentés is lehoz valamennyit a fűtési költségekből, a 24% helyetti 20%-os ÁFA azt jelenti, hogy a gigakalóriánként 220 lejes ár kb. 213 lejre csökken, tehát a januári fűtésszámlát már ez alapján számolják ki – erre természetese rá kell bólintania a helyi önkormányzatnak is a soros, januári ülésén.