Én innen az életben nem mennék el
MEGOSZTÓ
Tweet
Nem azért fogtunk össze, hogy elvegetáljunk
A Keresztúri szövetkezet sikere az összefogáson áll...Reggel úgyis kezdem elölről
Deák Dénes házában a lábtörlőn is bocik mosolyognak,...Sok paradicsom odalett, de még így is van, mit venni a piacon
A tavaszi szárazság és a nyári esőzések megviselték...Egyed Ufó Zoltán fotói
ÍRTA: PÁL EDIT ÉVA
A központban a focipálya, a kultúrház és a Lesz Vigasz, mára már vigasztalanul bezárt kocsma szomszédságában egy kukoricaföld található barátságos összevisszaságban. Előbb a kilencvenes évek lóval húzható gereblyélőgépébe botlasz, majd egy vadiúj traktor magaslik a 13. századi templomtorony fölé.
A templom előtt egy igazi falusi ház udvarára térünk be. Még érezni a régi életek nyomát, azoknak fényét, keservét és illatát. Kívül még a múlt, belül már a jövő Csabiék otthona.
Nyílik az udvaron levő házikó ajtaja, és a nagymama kukucskál ki rajta. Pont, mint a mesében.
Haza húzott a szívem
Most ért haza a munkából Pánczél Csaba, még szénás a nadrágja szára. – Átöltözöm, és kezdhetjük – kiáltja, míg a felesége, Kincső bennebb invitál a nagyobbik házban levő modern konyhába. Friss házasok, a tízhónapos Magor a szobában szunyókál.
Csabi 29 éves, nős, egy gyermekes és 12 tehenes gazda. A tehenek tartása mellett pityókát termel – most épp azt válogatja a család és a segítők a szülők udvarán. Rendes munkahelye is van, állatorvosi asszisztensként dolgozik és a csarnokot is bevállalták. Kincsővel felváltva gyűjtik be a tejet, ahogy a baba és a nagymamák engedik.
Kézdialbis legfiatalabb gazdája Bodokon nőtt fel, majd miután elvégezte az állategészségügyi technikus szakot a líceumban, környezetmérnöknek tanult. A mesteri tanulmányai felénél azonban rájött, ő nem szeret ülve dolgozni. Neki mennie kell. El innen, haza Albisba, mert az állatok, a gazdálkodás az élete.
Jó munkahelyet ajánlottak neki a környezetvédelemnél, de nem fogadta el. A döntésben segített az is, hogy akkoriban jó pályázati kiírások jelentek meg a gazdák számára, és Csabi nem volt rest kihasználni azokat.
Pályázatíró barátja és a többi gazdával való beszélgetések során szerzett tudomást ezekről, és épp mostanában kapták a hírt, hogy megnyerték a PNDR 6.1-et, azaz a 40 év alatti fiatal gazdáknak járó támogatást 40 ezer euró értékben. Állatokkal és földekkel szállt be a pályázatba. Hat év múlva, a modernizálás után 3 tehénnel többnek kell lennie az új, a falu szélére épülő istállóban.
Most a 4.1-esre pályázik, tíz százalék önrésszel két hektár zöldséget kell termesztenie, hagymát vagy fokhagymát fog ültetni, meséli. Ebből a pályázatból állná a másik önrészét.
Csabi fejleszteni szeretné a gazdaságot, hogy legalább húsz tehene legyen. –Azon alul, ha megszűnnek a támogatások, nem lehet majd kijönni. Úgy látja, az a trend, hogy egyre több „nagygazda" lesz. Csak a céges gazdák élnek túl, akiknek akár saját, akár bérelt, de kisebb birodalmuk van.
Dolgoznak látástól Mikulásig
– Az állatok a legelőn vannak, habár nincs már, amit enni rajta. Jól meg kell itthon etetni, itatni őket. De reggel a fejüket előre csapják, a farkukat hátra, s fordulnak az ajtó felé, olyan mehetnékek – nevet a gazda.
A tejkontrollban levő tehenek csak éjszakára térnek haza az udvaron levő két, hagyományos istállóba, ahol gerendából van a hídlás és a fejőgép mellett áll a fejőszék is.
Csabi szülei is nagy erőkkel besegítenek a tehenek ellátásába. Ezt nélkülük ennyi munkahely mellett, kisbabával a házban, nem tudnánk csinálni – magyarázza. Úgy tűnik, a munkamegosztás a családban, hogy Csabi szerzi pályázatokon a pénzt, a szülők segítenek az állatok ellátásában és dolgoznak a földeken délelőttönként, majd délután a fiatalember a gépekkel végezhető munkának jár a végére. Reggel ötkor kel, tizenkettő előtt ritkán kerül ágyba – mondja. A papírmunka sokszor estére marad, azt Kincsővel ketten végzik el, miután a babát lefektették.
Hogy a legelőn mégse haljanak étlen a tehenek, Pánczélék húsz hektáron termesztenek takarmányt. A pücsik lucernát esznek, desszertnek télen a cukorgyárból hozott melaszt ropogtatnak hozzá. Az idén a rekordtermésű pityóka apraját is ők falják fel.
„Idén annyit dolgoztunk a pityókával, hogy nem kívánom senkinek, s még meg se érte" – mondja Csabi. De nem azért, mert nem termett, hanem rekordtermés lett, s lementek az árak. Kézdiszéken már 45-50 baniért is lehet pityókát venni idén.
Kézdi tejben-vajban
Pánczélék idén áprilisban álltak be a Kézdi Szövetkezetbe, amikor a Covalact 50 banit ígért egy liter tejért nyárára. A gazdák egyesületet hoztak létre, és vettek egy mobil csarnokot, ami tulajdonképpen egy tejhűtővel, mosogatóval és minden egyéb kellékkel felszerelt konténer.
Akkor a Kézdi 1 lejt adott. Most visszajönne a multi, és jó árat is ígér. „Jelen pillanatban a Kézdi adja a legkevesebbet, de jók a termékek, jó a hangulat, a kicsi fiam úgy szereti a joghurtot, s én is na, mit tagadjam".
Most három albisi gazda 600 liter tejet szolgáltat be a Kézdi Szövetkezetnek. Ha egy kicsit emelnének az október 1-jétől érvényes 1,1 lejes áron, még többen jönnének. Időben fizetnek, s ha az árat is a piacnak megfelelően emelnék, én innen az életben nem mennék el. Ebben van a perspektíva – összegez Csaba.