Akiktől előbbre ment a világ
MEGOSZTÓ
Tweet
Sok hűhó semmiért... De mi a tanulság?
Maradt a régi alkotmány, de valami mégis...Igenre buzdított a polgármesteri hivatal, majd nem
Rövid idő alatt meggondolta magát a polgármesteri...Teljes a káosz a MOGYE tájékán, de még van remény
Megpróbáltuk összefoglalni, hogy mi minden történt a...itthon_muvelodes/Szekely_Panteon
ÍRTA: KATONA ZOLTÁN
Haáz Rezső Múzeum, péntek délelőtt – sehol egy lélek, látogató nincs. Nálunkfelé általában a kiállítások megnyitójára gyűlnek össze az emberek, beszédet hallgatnak, tapsolnak, nézelődnek, gondolatokat cserélnek. Majd hazamennek.
Sehol egy lélek... Azaz dehogynem. Itt vannak körülöttem – szobrokba, képekbe, könyvekbe zárva. Olyan lelkek, akik nélkül Székelyföld kultúrája nem tartana ott, ahol tart.
A Székely Panteon valamikor Bányai János ötlete volt: Székelyudvarhely neves tudósa saját folyóiratában, a Székelység egyik 1942 évi számában írta, hogy szükséges lenne legalább nagyjaink mellszobrát elhelyezni valahol, hogy létrejöhessen a „nagyszékelyek Pantheonja". Ha nagyban nem is, de kicsiben sikerült valamelyest megvalósítani ezt, hiszen több évszázad nagyjainak képe, szobra, domborműve tekinthető meg május 31-ig a múzeumban.
Orbán Balázstól Tamási Áronig, Márton Árontól Mikó Imréig, Gábor Árontól Apáczai Csere Jánosig, Tompa Lászlótól Bod Péterig – és még sorolhatnánk. Művészek, tudósok, írók, akiknek keze nyoma ott maradt az időben, akiknek munkáiból mozaikként tárul elő Székelyföld egykori és mai kultúrája, ami az egyetemes magyar kultúra része.
Szembenézni Tomcsa vagy Benedek Elek szobrával, belenézni Dózsa György arcába, megtekinteni gróf Mikó Imre egészalakos képét... Ők a mieink, akiktől előbbre ment a világunk.
Egy emelettel fentebb pedig olyan arcok néznek ránk, akik az 1848-49-es forradalmi eseményekben nem tollal, hanem fegyverrel vettek részt: ők a mi honvédeink, azok a székelyek, akik a forradalmi időkben „vették a lapot" és a haza megvédéséért szálltak síkra, néha a szó szoros értelmében, például a Segesvár melletti, fehéregyházi síkságon lezajlott csatában.
Olyam arcok ők, olyan személyek, akik nélkül a székelység nem tagolódhatott volna be a magyar nemzetbe, akik nélkül nem lettek volna olyan következményei az akkori eseményeknek, hogy az később jó irányba terelte a térség társadalmi-gazdasági fejlődését. Komor tekintetek, egykori honvédek néznek le ránk, az utókorra az Udvarhelyszékiek a szabadságharcban című, április 15-ig látogatható kiállítás falairól.
S nem mellékesen egy olyan zászló, amit eleinknek is erőt adhatott a szabadságharc igen nehéz pillanataiban.
Nekünk az adjon erőt, hogy ilyen emberekre emlékezhetünk.