Igen, kétszer is tanácskoztak a városatyák, de egyik sem volt rendes havi, mert az mindig időben érkezik, ez rendszertelenül jött és a rendszernek sem tett jót.

A pénteki talán azért mondható renden kívülinek, mert munkásmozgalmi dalt hallhattak a résztvevők, nem is akármilyen előadásban – internacionálét tanulni (ha eddig nem tudták) a XXI. században nem menő.

Azon gondolkodni és koreográfiát készíteni, hogy a másik felet kigúnyoljuk, korántsem jelent munkát, legalábbis nem ezért választották a képviselőinket a testületbe. Egy ilyen produkció legfennebb a színházban mutatna jól. Nem beszélve a meddőségről, hiszen kompromisszum, vagy ami a legfontosabb a város kerekeit előremozdító döntés nem született a

pénteki zenés összejövetelen.

Szombaton is gyűlni kell, mert elmaradtak dolgok a három hónapos szünet alatt. Csodálkozunk? Viszont ez nem az a játék, ahol utólag lehet pótolni a hiányosságokat. Ha jól tudom, akkor így le lehet csúszni néhány dologról.

Egyesek felháborítónak tartják, hogy kifogásolják, ha hétvégén is asztalhoz ülnek a tanácsosok. Mi rossz is van abban, ha szombaton is dolgozik a testület? Uraim, itt nem erről van szó, épp ellenkezőleg:

szombaton sem dolgoznak a tanácsosok, csak úgy tesznek.

Az egyik fél, az összehívó, fontos teendőire hivatkozva elhagyja a termet. Ezt sem értem. Mi a városi prioritás? Egy ünnepség vagy például a költségvetés? Különben is, ha ezt tudja, akkor miért hívja össze a tanácsot?

A másik fél befagyasztaná az egészet és ő is menne ünnepelni – erről kér szavazást. Persze bizonyos kérdések válaszai továbbra is a levegőben lógnak.

Egyik elöljárónk a fizetési számláját is átadta bizonyítván, hogy ő ezért pénzt nem vett fel. A „dókumenten" szerepel, hogy nulla lejt vett fel az elmúlt időszakra, tehát ha nem dolgozott, akkor nincs is pénz. Ez rendben van, de ettől még nem léptünk előre, sőt inkább kettőt vissza, ugyanis az elmaradt dolgokat - mint például egy pályázat, aminek véges a határideje - nem pótoltuk be azzal, hogy háromhónapnyi kimaradás után kétszer ültünk asztalhoz.

Sem rendes, sem rendkívüli nincs ezekben a tanácsülésekben, és ha a választópolgárok pénzéből csak ennyire futja, akkor monnyon le mindenki.