Színes » Érdekességek
Mi minden vezethet nassoláshoz?
Különféle összejöveteleken, stresszhelyzetben, sőt az évszakok váltakozásának köszönhetően is fokozott nassolási veszélynek vagyunk kitéve.
MEGOSZTÓ
Tweet
edesseg
ÍRTA: LŐRINCI RÉKA
A nassolás a pillanati örömszerzés egyik legegyszerűbb, de ugyanakkor legváltozatosabb forrása. Mindannyian tudjuk, hogy nassolási szokásainknak káros hatásai vannak, de a kényszerré torzulható vágy erősebb a észérveknél. A lifenetwork.hu egyik cikke alapján összeállítottuk, hogy milyen szituációkban érnek utol leginkább majszolási rohamaink.
Társasági összeröffenések – Amikor protokoll látogatásokon, fogadásokon veszünk részt, és az orrunk alá dugják a kötelező sós rágcsálnivalókat. Vagy amikor családi rendezvényeken minden háziasszony bedob valamit a közösbe.
Stressz – a mindennapi feszültségek levezetése érdekében sokan cigi helyett nyalánkságokat vásárolnak.
Filmnézés – nem csak a széles vásznú vetítéseken, hanem otthon tévé előtt, paplan burkolózva is szívesen majszolunk valamit.
Éjszaka – ha át is vészeljük az esténket zabálás nélkül, előfordulhat, hogy az éjjeli órákban elszakad a gát, és néhány falatért felkeressük az éléskamrát.
Menstruáció – évek alatt minden nő kialakítja magának, hogy havi pár napos fokozottabb ingerlékenységét, feszültségét milyen harapnivalóval kontrolálja.
Unalom – amikor nincs mivel lefoglaljuk magunkat, s folyton-folyvást az ételre gondolunk.
Tél – a nassolási kedvet az évszakok változása is befolyásolja. A fényszegény hideg hónapok egyeseknél téli depressziót okoz, az ilyenkor jelentkező hangulatváltozásokat pedig evéssel próbálják ellensúlyozni.
Mindennapos apró örömeinknek viszont súlyos következményei is lehetnek:
Mivel a különféle chipsek, csokoládék és egyéb édességek nemcsak 30-40% szénhidrátot, hanem 30-40% zsírt is tartalmaznak, többletkalória felvétele pedig elhízáshoz vezet. Hosszabb távon a túlsúlyosság pedig számtalan betegség kialakulásához vezet: epekőbetegség, 2-es típusú cukorbetegség, érelmeszesedés, szívinfarktus, magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas vérzsírszintekkel (koleszterin és trigliceridek) járó kórképek kifejlődése. Szoros összefüggés van továbbá az elhízás, a fizikai állapot (fittség) és a halálozási valószínűség között: 20-30 kg súlyfelesleg akár 45-70%-kal is megemelheti a korai halálozás esélyét, ami főleg abban az esetben valószínű, ha a túlsúly mellett rossz fizikai kondícióban is vagyunk.
MEGOSZTÓ
Tweet
Hasonló cikkek
Húsz éve halottnak hitték
Kiderült, hogy az elmúlt két évtizedet egy Iași-i...Legalizálták a marihuánát Kanadában
Már nem csak orvosi célra lehet alkalmazni, de az...Disznófejet akart átvinni a határon
De egy jó szimatú határőr kiszagolta a dolgot....edesseg
ÍRTA: LŐRINCI RÉKA
2009. október 06., 09:13
0 hozzászólás.
A nassolás a pillanati örömszerzés egyik legegyszerűbb, de ugyanakkor legváltozatosabb forrása. Mindannyian tudjuk, hogy nassolási szokásainknak káros hatásai vannak, de a kényszerré torzulható vágy erősebb a észérveknél. A lifenetwork.hu egyik cikke alapján összeállítottuk, hogy milyen szituációkban érnek utol leginkább majszolási rohamaink.
Társasági összeröffenések – Amikor protokoll látogatásokon, fogadásokon veszünk részt, és az orrunk alá dugják a kötelező sós rágcsálnivalókat. Vagy amikor családi rendezvényeken minden háziasszony bedob valamit a közösbe.
Stressz – a mindennapi feszültségek levezetése érdekében sokan cigi helyett nyalánkságokat vásárolnak.
Filmnézés – nem csak a széles vásznú vetítéseken, hanem otthon tévé előtt, paplan burkolózva is szívesen majszolunk valamit.
Éjszaka – ha át is vészeljük az esténket zabálás nélkül, előfordulhat, hogy az éjjeli órákban elszakad a gát, és néhány falatért felkeressük az éléskamrát.
Menstruáció – évek alatt minden nő kialakítja magának, hogy havi pár napos fokozottabb ingerlékenységét, feszültségét milyen harapnivalóval kontrolálja.
Unalom – amikor nincs mivel lefoglaljuk magunkat, s folyton-folyvást az ételre gondolunk.
Tél – a nassolási kedvet az évszakok változása is befolyásolja. A fényszegény hideg hónapok egyeseknél téli depressziót okoz, az ilyenkor jelentkező hangulatváltozásokat pedig evéssel próbálják ellensúlyozni.
Mindennapos apró örömeinknek viszont súlyos következményei is lehetnek:
Mivel a különféle chipsek, csokoládék és egyéb édességek nemcsak 30-40% szénhidrátot, hanem 30-40% zsírt is tartalmaznak, többletkalória felvétele pedig elhízáshoz vezet. Hosszabb távon a túlsúlyosság pedig számtalan betegség kialakulásához vezet: epekőbetegség, 2-es típusú cukorbetegség, érelmeszesedés, szívinfarktus, magas vérnyomás, a szív- és érrendszeri betegségek, valamint a magas vérzsírszintekkel (koleszterin és trigliceridek) járó kórképek kifejlődése. Szoros összefüggés van továbbá az elhízás, a fizikai állapot (fittség) és a halálozási valószínűség között: 20-30 kg súlyfelesleg akár 45-70%-kal is megemelheti a korai halálozás esélyét, ami főleg abban az esetben valószínű, ha a túlsúly mellett rossz fizikai kondícióban is vagyunk.