Székelyudvarhelytől mindössze 13 kilométerre fekszik a huroktelepülés, ahol az utóbbi időben kettővel nőtt a lakók száma, így már nem hatan, hanem nyolcan lakják a falut. Gyermek nincs, ahogy iskola és üzlet sem. Összesen 44 házszám van a faluban, de ház csak 16.

A Nyáros-patak völgyében Miklósfalváról vezet a köves út Abránfalvára. Autóval 20-30 perc, biciklivel 1 óra 20 perc az út Udvarhelyről a mesébe illő falucskába, ahol a papok statisztikája a legjobb.

Folytatódik a Homoród-Rika-Küküllő Leader Egyesület Érték-kaland (ÉK) elnevezésű kezdeményezése, melynek célja, hogy az egyesület által lefedett térség közismert vagy éppen rejtett értékeit felleltározza, megismertesse, továbbá játékok és túrák által tovább népszerűsítse. Készül tehát térségünk ÉKességeinek leltára, gyalog- és biciklitúrákkal fűszerezve. Az Érték-kaland médiapartnere az uh.ro is.

A falu nevét van, aki „a"-val, van aki „á"-val ejti, sőt még a település bejáratánál elhelyezett tábla is összezavar, hiszen Abránfalvát ír, de szellemes székelyek, vagy elégedetlen helyiek feketével ékezetet tettek az „A" betűre. Az Ugron család előnévként ábrahámfalvit használ. A jelenlegi hivatalos megjelölésekben az ékezet nélküli szerepel.

Ödi bácsi, a falu öregje

helyretesz minket, azt mondja, hogy a románok úgy vették át, hogy Obrănești, mert ha á-val lett volna, akkor Abrămești lenne a neve.

„Heten, nyolcan vagyunk, akik állandólag itt vagyunk" – meséli az őslakos Bálint Ödön, Ödi bácsi.

A falu 1938. és 1945. között élte a fénykorát, akkortájt volt a legnagyobb létszámú is a település, 153 fő. A kollektivizálás idejéig szép számban laktak a faluban. „Míg meg nem bomlott" – teszi hozzá komótosan Ödi bácsi.

Tovább érdeklődünk Abránfalva lakosságáról, amire a falu öregje megjegyzi, „olyan is volt, amikor csak én, s az asszon laktunk itt."

Mikor azt kérdezzük, hogy nagy baj-e, hogy még egy kocsmájuk sincsen, Ödi bácsi székely higgadtsággal felel: gyakorlatilag nem is szükséges, itt úriemberek laknak. Hoznak annyi italt a városból, amennyi kell nekik.

Azt mondja, hogy hetente legalább egyszer bejárnak a környező falvakba, a városba, ahol általában kenyeret vásárolnak. A többit megtermelik. Ödi bácsinak nagyobbik fia segít a gazdálkodásban. Ott jártunkkor is juhait tereli a templom szomszédságában található elkerített részen.

Valamikor itt állt a Balassy kúria. Most csak néhány kő emlékeztet arra, hogy itt bizony egy épület pompázott. Az Ugron kúriát (később Balássy kúria) mivel nagyon megrongálódott, 1988-ban lebontották.

Szerelemgyermek volt Balássy

Az Ugron családról megtudjuk, hogy közvetlenül a „'14-es háború után" elmentek. Kiadták a birtokot azoknak, akik az első világháborúban részt vettek, a pénzt meghitelezte az akkori bank, és ők a pénzből elmentek külföldre. Állítólag 2 ezer holdat osztottak ki akkor. Az Ugron család manapság is használja a gróf abránfalvi nevet.

Az öreg Balássy (Balázsi) 1871-ben született. Azért lett Balássy, mert valamelyik Ugrontól származott, s a szolgálót, vagy azt a nőt Balássynak hívták – fene tudja – meséli Ödi bácsi.

A méltóságos Ugron adott neki egy nagy-nagy gazdaságot, de nem ismerte el fiának. Állítólag Balássy nagyon szépen írt, ő vezette az akkori anyakönyvet. Nagyon szeretett kártyázni, Párizst járta. Ott költötte el a vagyonát is – tudjuk meg Ödi bácsitól.

A falu öregje szerint „gazdáskodni" kellett volna, és akkor nem néptelenedett volna el a falu. Jelenleg inkább legeltetnek, mintsem gazdálkodnak.

Csikiék udvarhelyiként élnek a faluban

Nagyon jó zöldségtermő vidék, ezt már az Udvarhelyről ide költözött Csiki Dénes és felesége mondja. Ők hat éve költöztek ki, azaz cserélték a tömbház lakás komfortját az abránfalvi friss levegőre. Csirke, nyúl, kutya, zöldséges, gyümölcsös – minden megtalálható, ami kell a rendezett portán.

Ami Miklósfalván megfagy, az itt megél – mutatja is már a barackfáját Dénes, amelyről tavaly annyi gyümölcsöt leszedett, hogy 53 darab 3 deciliteres lekvárt tettek el belőle. Aztán az őshonos almáit sorolja: London Pepi, Török Bálint, Jonatán, Kisasszonyalma, Tartós Gusztáv.

A körtéről megjegyzi, hogy ízletes terem abból is, olyannyira, hogy a „medveelvtárs" is ide jár falatozni belőle. Nemegyszer látták a mackót evés után a fa alatt sziesztázni.

Csiki Dénes építészként dolgozott Székelyudvarhelyen. Törzsgyökeres udvarhelyi volt, aztán, ahogy ő fogalmaz, városiból falusi lett.

Ő meséli, hogy jellegzetes volt a falu építkezése: téglalap alapú ház, két oldalt egy-egy szoba, középen egy kis tornác belépővel, abból pedig a kamra nyílt.

Jó hír, hogy manapság, az elmúlt két-három évben is épültek házak. 10-16 ház van a faluban összesen, viszont házszám 44. Vannak olyan telkek, ahol csak az egykori ház alapja díszeleg.

Később arról beszélgetünk, hogy nemrég az egyház és a helyiek összefogtak és ők újították fel a templomot.

Ezt később a tiszteletes is megerősíti: közmunkával renoválták az Isten házát, mindenki hozzátette, amit tudott a közös sikerhez. Kibontották a falakat, újrapadolták, kijavították a födémet, kimeszelték, a bejáratot lecsempézték.

Később bevezették az áramot, sőt az automatikus harangozást is megoldották, így reggel, délben és este megszólal a harang Abránfalván.

Jelenleg azon dolgoznak, hogy a régi iskolát újítsák fel, kaptak egy adományt, amiből szeretnék elkezdeni a tetőszerkezet kicserélését.

500 százalékos az istentiszteletek részvételi aránya

Istentiszteletet minden hónap utolsó vasárnapján tartanak, illetve nagyobb ünnepeken. Barabási Domokos, az Ócfalváról kijáró lelkész azt mondja, hogy igaz az 500 százalékos jelenlét, habár legutóbbi vasárnap csak 200 százalékos volt. Vendégek, a hétvégi házak lakói is látogatják a templomot, ezért a beírt nyolc állandó lakos mellett sokkal többen mennek vasárnap templomba, így lehet ilyen elképesztő az arány.

Az Ugronok minden Pünkösdkor hazalátogatnak, habár az a generáció, amelyik még kapcsolatot ápolt a faluval, már nagyon öreg, legtöbbjük már eltávozott az élők sorából. Legutóbb két éve látogattak haza a leszármazottak a falutalálkozó alkalmával.

A tiszteletes úgy látja, hogy erősödik a falu, van mozgás, élet benne. Vannak hosszú távú tervek, vannak, akik hazaköltöznek, kiköltöznek, házat építenek, családalapításban gondolkoznak.

Ahogy a kopjafa is mutatja, a falu feltámad, vagy legalábbis feltámadóban van.