Mára lassan minden komolyabb autógyártónak van hibrid, illetve alternatív, kettős meghajtású autója a kínálatában. A trend világméretűvé nőtte ki magát, és a komoly

luxusmárkák is behódoltak a hibridizációnak.

Európában csak halványan ismert az Infinity márkanév, de az Egyesült Államokban már több évtizede komoly eladási sikereket mutat fel a Nissan gyárak luxusbrandje.

Talán annak sem mondtam újat, aki még nem hallott erről a márkáról, de aktívan követi a Forma 1-et: a Red Bull Racing csapat egyik főszponzora az Infinity, és nemrég Sebastian Vettel lett a cég hivatalos reklámarca. Még egy különkiadású modell is készült a fiatal (lassan kétszeres) világbajnok tiszteletére.

A luxusmárka kínálata inkább az amerikai piachoz igazodik, mint az európai ízlésekhez. Full size luxus városi terepjárókat, SUV-okat, nagyméretű utazó és sport limuzinokat, illetve egy, a 350Z Nissanra alapuló kupét rendelhetünk a nemrég az öreg kontinensre is igazolt gyártótól.

Ismeretlen vizekre eveztek

a japán-francia tulajdonú cég fejlesztői, amikor megcélozták az alternatív meghajtások, a hibridek piacát. Talán a másik luxusmárka, a Lexus babérjaira törnek, amelynek már minden géposztályban van hibrid képviselője. A döntésben természetesen élvezték a két főtulajdonos brand, a Nissan és a Renault teljes támogatását, illetve az eddigi fejlesztések legjavát ahhoz, hogy egy nagyméretű luxus limuzin formájában dobják piacra első hibridjüket.

Az M35h elnevezésű modell nem egy mindennapi szekér. Három és fél literes, V elrendezésű, hathengeres motorja kísértetiesen hasonlít a pár éve nyugdíjba vonult 350Z aggregátjára, ami nem véletlen, mert a két motor egy és ugyanaz, igaz, kisebb módosításokkal. Hogy mennyire ésszerű egy sportkocsi motorját egy nagyméretű utazólimuzin orrába préselni és elvárni, hogy takarékos legyen, az kérdéses.

Ezért nem meglepő, hogy bár a blokk és néhány vezérlőelem megegyezik a sportkupé motorjával, de a gép több karakterisztikáján rengeteget módosítottak, és sokkal hidegebb vér(benzin)mérsékletű lett a konstrukció. Persze mindez nem elég ahhoz, hogy hibrid legyen egy mezeinek nem nevezhető szedánból. Az elektromos, kiegészítő meghajtás elengedhetetlen a kombinációból.

Az Infinty M35h meghajtási rendszerének

összteljesítménye megszégyeni a sportos limuzinokéit. Nem kevesebb mint 364 benzin-elektron hajtotta ló erejével gyűri maga alá az aszfaltszőnyeget. A közelmúltban ráncfelvarráson átesett S5-ös Audinak a háromliteres, kétturbós aggregátja is csak 333 precíz német pacit tud, ami 30 lóerős előnyt jelent a japán hibridnek.

Az összehasonlítás ésszerűtlen, sportkupéval nem szokás összemérni egy utazólimuzint, de itt hasonló hengerűrtartalom mellett érdekes az ikerturbó, szívó benzin-hibrid motorok közti teljesítmény-különbség.

Menetteljesítményével sem kell szégyenkeznie az érdekes arcú japánnak. Nem egészen öt és fél másodperc alatt abszolválja a százas sprintet, és a vágta is csak a 250 km/h elektronikusan szabályozott határnál torpan meg. A dolog pikantériája, hogy csak elektromos hajtással is képes 120 km/órára gyorsítani.

Nem meglepő, hogy a fogyasztási érték után a káros anyag kibocsájtás az egyik mérce a hibrid járműveknél. Az M35h 162 g szén-dioxidot küld a levegőbe kilométerenként, ami egy Euró 4-es, 1,6-os benzinmotor kibocsátásának felel meg. Nem rossz egy 3,5-es, hathengeres benzinestől. Az üzemanyag-fogyasztás is az ezerhatszázas kategóriára emlékeztet: vegyes üzemmódban hét litert gurít le a torkán a nagyméretű luxushajó.

Versenyen győzködték a nagyérdeműt

Angliában, a Santa Pod-i gyorsulási versenyen állt a rajtkocka, pontosabban az indítólámpa elé a teljesen gyári állapotú M35h. A negyed mérföldes (402 m) távot 13,91 másodperc alatt teljesítette, és a célvonalon 160 km/órával száguldott át az ötméteres gépcsoda.

Mivel kétszer is sikerült teljesítenie ugyanolyan időeredménnyel a futamot, és egész véletlenül arra jártak a Guinness rekordok képviselői, az Infinity szedán megkapta a világ leggyorsabb szériahibridje címet. Csak hogy érthetőbb legyen: ezt az értéket 1982-ben a Lamborghini Countach 1 tudta teljesíteni, ami akkoriban hiperautónak számított. Minden elismerésünk a japán szakembereknek, ezzel talán egy

új szegmenst is sikerült teremteniük: a sporthibridekét.

A fekete leves a végére maradt. Hála a helyi dealernek, természetesen akár mi is megrendelhetjük a sportos vénájú hibridet. Európában az Infinity M35h ára 59 500 euró. Borsos, de ha azt nézzük, hogy egy jobban felszerelt A6-os, ötös BMW vagy E Merci is ennyibe kerül, persze hibridizáció nélkül, akkor már nem is olyan rossz ajánlat az Infinity. Luxus sporthibrid nem egetverő áron.

Ha azt is figyelembe vesszük, hogy hibrid lévén nem számolnak fel utána regisztrációs adót, sőt még állami támogatást is szerezhetünk a megvásárlásához, akkor máris sikerül egy kicsit lefelé kerekíteni az ötszámjegyű árcédulán.

Cégautónak ilyet szeretnék.