Rinyálnak újabban az autógyártó mogulok: a piac lankad, az eladási számok alacsonyak, senkinek se kell új négykerekű a ház elé. Ez persze nem gátolja meg őket abban, hogy hetente újabb – vagy legrosszabb esetben vérfrissített – modellel álljanak a nagyérdemű elé. Vagyis „próbálkoznak".

A közepesen drága szekerek nem kellenek a kutyának sem, a luxus szakosztály felső vége is akadozik, de ha hinni lehet az eladási számoknak, akkor az olcsójános divízió, azaz a béka segge nagyon magasra szökött az elmúlt időszakban.

A Dacia szárnyal, amit nemrég még a pudingevők is megtapasztalhattak: néhány hete a szigetországban is lehet jobbkormányos Dusterekben furikázni. A statisztikák szerint úgy kell az angoloknak a porkeverő Dacia, mint az ötórai teázás.

Akinek túlságosan proli a pléhjaguár és testvérei,

annak olcsó luxust kínál a francia nagytestvér Fluence néven. Eddig is jól mentek az olcsó(bb) frank szedánok, most végre egy kis elegancia és stílus is szorult a megfizethető kasztni alá és fölé.

Eddig a Mégan szedán változata és Clio Symbol/Thalia közé sorolhattuk be a Fluence-t amolyan lyuktöltőként. A se nem – se nem állapotról viszont a legjobb marketinggel sem lehet lemosni a termékről az értelmetlen bélyeget. Szépnek nem volt feltétlenül szép, hasznosnak sem volt mondható, de valahogy sikerült fennmaradnia a többiekkel együtt.

Ennek most véget szeretne vetni a Renault. Új, szép és dögös ormányt kap a Fluence, közben pedig keményen rágyúrnak a típusidentitásra. A képek alapján a beavatkozás sikeres volt. Az új Clió adta az arcát, és

a face off műtét parádésra sikeredett.

A Renault logót már nem tudják nagyobbra szabni, mert nem maradna hely a motorháztetőnek. A megalománia netovábbját űzik a francia tervezőmérnökök és a marketing szakosztály. Értem én, hogy messziről ki kell szúrni, hogy kinek a mije, de nem valószínű, hogy a holdon vakációzó zöld emberkéket érdekli, hogy Jean milyen márkájú pléhdobozzal cammog.

Egyébként dicséretes a megoldás, amivel az ikonikus rombusz logó az orrész része és nem dísze lett. A régi, kifolyt szemeket elvetették, helyette formásabb optikájú világítóelemek ékesítik a frontot. A LED technológiás nappali fény kivételesen nem szemöldök, hanem bajuszkák formájában köszön vissza a kasztniról. Se nem szép, se nem egyedi, a Mercedes ezt sokkal elegánsabban össze tudta hozni.

A Cliós pofacsontokat átszabták, és a Fluence elnyúltabb, harcsásabb orrára húzták rá. A formás orrészt minimális beavatkozást szenvedő oldalnézet folytatja. A helyes kifejezés a csiszolgatás, portalanítás lenne, mivel a színre fújt koptatócsíkokon kívül nincs változás a fémruhán. Nem vagyok biztos benne, de talán a nem féjszliftes modelleken extralistást tételként ezt is lehetett kérni.

Hátul átrajzolták a lökhárítót, és a világítóelemek burája is fényesebb lett. A popó nagyjából maradt a régi, nem találni említésre méltó változást.

Bent a már ismerős Renault-hangulat.

Kevés a változás a vezetőfülkében, a gyártó is csak a jobb anyagfelhasználást, illetve a folyékony kristály kijelzős sebességmérőt tüntette fel, de még így is marad egy premier ebben a szegmensben.

A Clióban debütált R-link navigáció és szórakoztató média rendszert a Fluence is megörökölte, így a családi Renault-t is az Android-fanatikusok által ismert alkalmazástömeggel bolondíthatjuk meg. Személyre szabható és szórakoztató appokat töltögethetünk négykerekű kedvencünk kezelőfelületére, de azért ne felejtsük el, hogy a másfél tonnás fémdobozunk autó és nem egy bazinagy okostelefon.

Mindenkinek a kedvében akarnak járni

Ha a formavilágba nem is szeretünk bele azonnal, az extralista nyálazgatása előtt el kell döntenünk, milyen vérmérsékletű szekérrel akarunk közlekedni. A benzinfanatikusoknak egyelőre csak egyetlen erőforrás áll rendelkezésükre: egy régi vágású, atmoszférikus, 16 szelepes motor. Az egyhatos erőforrás 115 pacit liheg ki magából, ami a kasztni méreteit tekint elég kevés, de cserébe a kínálat legolcsóbb erőforrása.

Aki komfortosabban szeret haladni, és sokallja a három pedált, illetve az állandó váltórángatást, az dobja meg egy X-tronic elnevezésű, fokozatmentes, azaz CVT váltóval, és az őrült száguldozás helyett suhanjon bele a horizontba.

Dízelfronton már rózsásabb a helyzet. A beszálló olajkályha az örökifjú 1.5 DCi 110 pacis kivitelben, amelyhez akár egy becsületes automata váltót is társíthatunk. A teljesítmény és az árkategória csúcsát a nemcsak a nevében 130 lovas dCi Energy jelenti. Ez az aggregát cibálja majd a legvehemensebben a Fluence nem kisméretű kasztniját, és a gyári adatok szerint megelégszik 4,6 liter gázolajjal vegyes fogyasztási ciklusban.

A törökök gyártják, de nemcsak ők veszik

Az orrplasztika hivatalos bemutatójának az isztambuli autószalon ad majd otthont. Párhuzamosan lekerül a lepel a szintén török gyártmányú Symbol/Thalia Clió-ból derivált szedánról is a jelenleg is zajló eseményen.

Az első példányok az éve elején kerülnek a márkakereskedésekbe, de így legalább felgyűjthetjük a téli ünnepkor beszedett pénzajándékokat a bankszámlánkra. Meglepő, de nem sokkal drágább, mint az új hiper-Logan, viszont fényévekkel jobb autó.