Reneszánszukat élik a hatvanas évek meghatározó négykerekű járgányai. Nemcsak az újjászületett Mini, de az olaszok nemzetét megmozgató 500-as Fiat is komoly eladási sikereket generál. Habár egyik szekérkéről sem mondhatjuk el, hogy fillérekért kínálják, mégis viszik, mint a kandír cukrot.

A cinquecento alapgondolat szinte annyira pofon egyszerű volt, mint szigetországi vetélytársáé: négy személy, négy kerék és valamennyi poggyász megmozgatása. Taljánéknál, még egy csavar került a receptbe: a kétkerekű Vespa-ról kellett a vásárlóközönséget

átcsalogatni a zárt kasztnijú fémdobozkába.

A hátra került motorka a maga 500 köbcentijével nem volt egy erőművész, de az ötvenes évek forgalmába tökéletesen beleillett. Az apró gombócforma néhány év alatt klasszikussá és divatossá avanzsált, percek alatt meghódította a szebbik nem szívét. Aranyos, kompakt és kedves masina volt, a mai napig igazi kis ékszerdobozként kezelik az elkötelezett gyűjtőfanatikusok.

Mindenkit megmosolyogtat, mikor végigpöfög a két hengeres, kétütemű szívecskéjével az utakon, a dolce vita és a nonkonformizmus ne topábbjaként él tovább a tulajdonosok szívében. A hetvenes évek közepén majd jött a sokkos áttérés a 126-os típusra, ami igazi bukta volt, a 91-ben kockásított második felvonás sem közelített meg a nagyapó formavilágát.

Úgy tűnt az igazi ötszázas és az általa közvetített életérzés teljesen eltűnik, de 2007-ben ígéretes tanulmány, majd a végeleges gépcsoda

újjáélesztette az 500-as legendáját.

Lassan öt év telt el a retro mobil felélesztése óta és nem túlzás azt állítani, hogy újra igazi szívtipró a kis masina. Kérhetjük a szivárvány bármelyik színárnyalatában, több száz féle matricával, kabrióként, sőt akár a skorpió csípett (Abarth), vad gombócként is a minek lehet ez a feltűnő kis szekér.

Ez a kis gépcsoda valóban hozzánk öltözhet, úgy kívül, mint belül a személyiségünk és legtitkosabb vágyaink megtestesülése lehet. Nemrég az öreg kontinensről átigazolt észak Amerikába is, ahogyan nagy apja tette közel egy fél évszázaddal ezelőtt.

Szép, jó és nagyon erős ez a XXI. századi come back, de sajnos mivel való trend mobillá nőtte ki magát, egyik legelemibb tulajdonságát végelegesen elvesztett. Az első ötszázas olcsó és elérhető volt.

Unokájára már borsosabb árcédulát akasztottak,

a divatosságért perkálni kell. Most viszont újabb reménysugár a láthatáron, vissza a gyökerekhez akcióként felélesztik az olcsó fityót. Jó helyen kezdték a spórolást.

Bármely négykerekű egyik legfontosabb és legdrágább alkotó eleme az aggregát. Az orrészben zümmögő erőforrás nélkül csak Flintstone masina lenne bármely szekérke. Az ötszázas esetén a kínálat a takarékos olajkályhától, a tüzes benzinfalóig ér, de igazán olcsó, vérszegény varrógépmotor még nem került a formás motorháztető alá.

A megoldás a nemrég agyon dicsért és diázott Twin Air technológiás motorocska jelentette. A felállás a következő: a blokk 9 decis, a hengerek száma kettőre csökkent és a legnemesebb üzemanyagfajtát pedig direkt módon fecskendezi az égéstérbe.

Létezik ebből turbósított erőmű is amely a 85 talján ló erejével kínálja meg az aszfaltot, illetve egy asztmásabb, normál lélegeztetésű hatvanöt pacis aggregát. Eddig csak mende-monda szintjén ismeretes hatvanötös nemrég felbukkant az új Panda kínálatában és most komolyan fontolgatják, hogy

átmenekítik a designosabb testvérkébe is.

Az új erőforrás különleges hangjával visszahozná az ős ötszázas feelinget és közben alacsony fogyasztással és káros anyag kibocsájtással örvendeztetné meg az euforikus tulajdonosokat. Vegyes használatban a legszerényebb aggregát akár 4 literrel is beérné 100 kilométeren.

Hogy pontosan mennyivel lesz hígabb a szívátültetett trend mobil leve még hét pecsétes titok.

Valószínűleg könnyedén beférnek majd a 9-10 ezer eurós pszichológia határ alá, így olcsó alternatívát nyújtva az igazi ötszázas puristáknak.

A vanília fagyi gombócra emlékeztető csöppség mellett csak hatalmas mosollyal lehet elmenni, igazi örömforrás lehet majd a gyengécske motorral is.