A lap a Brassó és Kovászna megye határában lévő Székelyföld pannót határjelzőként írja le, amely elválasztja Hargita és Kovászna megyét Románia többi részétől, és annak rovásírásos feliratát veszi górcső alá – olvasható a manna.ro-n.

A cikk írója azt állítja, „a magyarok úgy tartják, hogy ezeket a betűket a székelyek találták ki a középkorban, de csak szórványosan használták, és igen kevesen maradtak azok, akik ismerik is a rovásírásnak nevezett ábécét".

Vasile Maierean és Dan Dulciu titkosírás szakértők lejújabb munkája, A román titkosírás története is tartalmaz egy fejezetet a székely rovásírásról, amelyről azt írják, nem is székely, hanem egy nagyon ősi írásmódból származik, amelyet Románia területén találtak fel. Ezt azután átvették a dákok, utánuk pedig a románok, akik a középkorig ezt használták, és tőlük vették át a székelyek, írja a lap a könyvre hivatkozva.

A könyv szerint a 42 jeles székely ábécé 12 jele megegyezik a hétezer évesnek tartott alsótatárlakai leleten talált írással. A lap azt állítja, ehhez a székelyeknek nem lehet közük, mert írásuk csak 800 éves, és a Kárpát-kanyarban telepedtek le. Azt viszont nem említi, hogy a honfoglalás időszakában székelyek voltak Nyugat-Magyarországon is, és évszázadokig éltek a Fehér megyei Aranyosszéken, ugyanannak a megyének a területén, ahol megtalálták a több mint hétezer éves írásmintát.