Az IRES közvélemény-kutató intézet arról kérdezte az embereket, hogy hogyan látják országuk jövőjét - és azon belül saját helyzetüket - huszonöt év távlatában.

Arra a kérdésre, hogy mi az a két dolog, ami leginkább veszélyezteti Romániát ebben a negyedszázados perspektívában, a válaszadók 39 százaléka azt válaszolta: attól tart, hogy háború tör ki a térségben. 34 százalékuk felelte azt, hogy az ország elöregedése aggasztja leginkább.

A megkérdezettek 22 százaléka az árak emelkedését, 19 százalék az államadósság megugrását, 16 százalék a szervezett bűnözést, 13 százalék az államcsődöt, 12 százalék a társadalmi különbségek növekedését, 10 százalék pedig a társadalmi zavargások lehetőségét nevezte meg a Romániát fenyegető legsúlyosabb veszélyforrásként.

A háborútól való félelem főleg a férfiak és a felsőfokú végzettséggel rendelkező válaszadók körében volt magas, míg a lakosság elöregedésétől leginkább a 35 év alatti fiatalok tartottak.

Az IRES felmérése is visszaigazolta a novemberi elnökválasztás után megnövekedett általános optimizmust, amely 1997 óta nem volt ilyen magas. A megkérdezettek 77 százaléka derűlátóan nyilatkozott arról, milyen jövő vár Romániára 25 év múlva, 60 százalékuk pedig saját sorsának alakulására is bizakodóan tekint ebben a negyed évszázados perspektívában.

Arra a kérdésre, hogy melyik közszolgáltatás javítása érdekében lennének hajlandó többet áldozni, a megkérdezettek 74 százaléka az egészségügyet, 64 százalékuk pedig az oktatást jelölte meg.

A felmérés rávilágított, hogy a megkérdezettek több mint 90 százaléka támogatná egy hosszú távú országprojekt kidolgozását, és többségük úgy véli, ezt a decemberben hivatalba lépett új államfőnek, Klaus Johannisnak kellene kezdeményeznie.

Vasile Dancu szociológus, a felmérést végző IRES elnöke úgy értelmezte a közvélemény-kutatás eredményeit, hogy Románia - 25 évvel a kommunizmus bukása után - új kezdetként élte meg a novemberi elnökválasztást, amelyen a fiatalok példátlanul magas részvételi aránya is jelezte: a társadalom jelentős része nem akarja többé a múlthoz viszonyítani az ország állapotát.

A szociológus szerint a társadalom nagy várakozással tekint a jövőbe, és szüksége van egy olyan országprojektre, amely hosszú távon is mozgósítani tudja.

mti