Elégedettebbek az erdélyi magyarok
MEGOSZTÓ
Tweet
Mindig is tűzoltó szerettél volna lenni?
Most teljesülhet az álmod, ha követed ezeket a...Hegyi túrázók, figyelem!
A magas hegyekben hó és fagy várható a hétvégén.Bombahír az egyik Wizzair-gépen
Kényszerleszállást hajtottak végre a bukaresti...A kép illusztráció.
ÍRTA: UH.RO / MTI
Az ország jövőjét illetően azonban pesszimistábbak a többségnél – egyebek között ez derült ki abból az RMDSZ által rendelt közvélemény-kutatásból, amelynek az eredményeit csütörtökön ismertette Kolozsváron Barna Gergő és Kiss Tamás szociológus, illetve Porcsalmi Bálint, az RMDSZ ügyvezető elnöke.
A sajtótájékoztatóról a Maszol.ro hírportál közölt átfogó, grafikonokkal is illusztrált beszámolót.
Frászt kapunk a migráns szótól
A románoknál nagyobb arányban (83 százalék az 59-hez képest) utasítják el az erdélyi magyarok a nem európai bevándorlókat, és a többségnél kisebb arányban (37 százalék az 55-höz képest) bíznak az Európai Unióban.
A migráns témára magyarázatot adhat a felmérés azon eredménye, amelyben kiderült, hatalmas változás ment végbe az utóbbi másfél évtizedben az erdélyi magyarok médiafogyasztási szokásai terén: míg korábban a magyar nyelvű tévéműsorokat 25 százalékuk követte, ez az arány mára 75 százalékra emelkedett, a román nyelvű műsorok nézettsége pedig 50-ről 10 százalékra csökkent körükben.
Féltjük a demokráciát
Az erdélyi magyarok a többségi lakosságnál nagyobb arányban gondolják úgy, hogy csökkenni fog a demokrácia szintje, és az életszínvonal, nőni fog a korrupció és a kivándorlás mértéke. Az elvándorlás erősödését például a teljes lakosság 51 százaléka és a magyarok 75 százaléka valószínűsíti.
Jelenlegi életszínvonala tekintetében azonban a magyar válaszadók 53 százaléka vallotta magát elégedettnek, miközben az országos átlag csak 41 százalék. Iskolázottságukkal, egészségi állapotukkal és munkahelyükkel is elégedettebben nyilatkoztak a többségnél a magyar válaszadók.
3100 embert kérdeztek meg
A 2017. december 9-e és 2018. január 12-e között végzett nagymintás – 1636 magyar és 1433 román nyelvű kérdőíven alapuló – kutatás három célcsoportra, az erdélyi magyarokra, az erdélyi románokra és az ország teljes lakosságára összpontosítva hasonlította össze a különböző kérdésekre adott válaszokat.