Alkotmányosnak nyilvánította az alkotmánybíróság azt a rendelkezést, amely a választott tisztségviselők összeférhetetlenségét szabályozza.

Amennyiben alaptörvénybe ütközőnek nyilvánították volna a rendelkezést, több száz önkormányzati képviselő és polgármester ellen szűntek volna meg az összeférhetetlenségi ügyeikkel kapcsolatban indított bírósági eljárások.

Klaus Johannis megválasztott elnöknek is van egy ilyen ügye, amelynek tárgyalása így január elején folytatódhat a legfelső bíróságon.

A tisztségviselők vagyonosodását ellenőrző korrupcióellenes hivatal, a Feddhetetlenségi Ügynökség (ANI) egy tavalyi jelentése szerint Johannis Nagyszeben polgármestereként megsértette az összeférhetetlenségi szabályokat, amikor két, önkormányzati tulajdonban lévő vállalat igazgatótanácsának is tagja volt. Az ANI jelentését Johannis megtámadta a bíróságon, és első fokon megnyerte a pert még mielőtt novemberben államelnökké választották volna.

A legfelső bíróság már többször elhalasztotta az ügyet arra várva, hogy az alkotmánybíróság meghozza döntését. Korábban a taláros testület is többször halasztott.

Johannis várhatóan vasárnap teszi le államfői esküjét, akkor iktatják hivatalába, így a per már államelnökként folytatódik ellene. Romániában az elnöknek mentelmi joga van, csak hazaárulás gyanúja esetén lehet bűnvádi eljárást indítani ellene.

Amennyiben egy tisztségviselőt tisztségbeli összeférhetetlenség vagy érdekellentét miatt találnak vétkesnek, nem jelöltethető három évig választott funkcióra.

mti