A 90-es évekbe vetné vissza Romániát a nemzeti kisebbségek jogai szempontjából, ha az alkotmánybíróság helyt adna Klaus Iohannis államfő óvásának, és korlátozná a kisebbségek nyelvhasználati jogait – hívta fel a figyelmet szerdán közzétett állásfoglalásában az ActiveWatch nevű bukaresti civil szervezet.

A szólásszabadságról és kisebbségi jogok érvényesüléséről évente átfogó jelentést készítő civilek arra reagáltak, hogy a román elnök kedden megtámadta az alkotmánybíróságon a kihirdetésre váró új közigazgatási törvénykönyvet, óvásában pedig számos kifogást fogalmazott meg a kisebbségi anyanyelvhasználatot pontosító vagy bővítő előírások ellen.

Romániában beszéljünk románul

Iohannis alkotmányellenesnek tart minden olyan rendelkezést, amely túlmutat az alaptörvényben rögzített anyanyelv-használati jogon, vagy megengedő módon értelmezi azt.

Így például szerinte alkotmányellenes az, hogy a kisebbségi képviselők anyanyelvükön szólaljanak fel az önkormányzati tanács ülésein.

Az elnök értelmezése szerint az alkotmány csak a polgárok és hatóság közötti kommunikáció esetében biztosítja az anyanyelvhasználat jogát, nem pedig az állami (önkormányzati) hivatalokon belül. Itt szerinte kizárólag az állam hivatalos nyelvét, vagyis a románt kell használni.

Ha a taláros testület megalapozottnak minősíti az elnök ezen kifogását, akkor hamarosan eljön az idő, amikor az élő közvetítés az udvarhelyi tanácsülésről románul megy majd.

Kétnyelvű utcák, településnevek?! Ne vicceljenek

Iohannis kifogásolja azt a kódexben szereplő pontosítást, amely a közterek anyanyelvű feliratozását is előírja, mert szerinte az túllép az alkotmányos rendelkezésen. Azzal érvel: az utcák és terek anyanyelvű feliratozása nem része a hatóság és állampolgár közötti kommunikációnak, tehát nem vonatkozik rá az alkotmányos előírás.

Iohannis a szerzett jogok garantálásával sem ért egyet. Amennyiben a taláros testület helyt ad az elnöki óvásnak, a magyarság szerzett jogait is elveszítheti azokon a településeken, ahol számaránya a húszszázalékos nyelvhasználati küszöb alá csökken. Ennek értelmében le kellene venni a kétnyelvű feliratokat azokon a településeken, ahol húsz százalék alá csökken a kisebbségi lakosságarány.

BMW helyett székely zászló

Az RMDSZ szenátusi frakcióvezetője, Cseke Attila az államfő eljárását felháborítónak nevezte. Mint fogalmazott, tünetértékűnek tartja, hogy a román politikai elitet az infrastruktúra korszerűsítésénél jobban érdekli a kisebbségi jogok visszanyesése.

„Ma (kedden – szerk. megj.) jelentették be, hogy a BMW gyárat nyit Debrecenben. Ez az óriásberuházás többek között azért jöhetett létre, mert Magyarországon vannak autópályák. De a román politikai osztályt jobban érdekli, hogy hova tűzték ki a székely zászlót, mint az, hogy legyenek végre az országban autópályák” – nyilatkozta Cseke Attila.