A tavaly kihirdetett törvény arra kötelezte a telefon- és internetszolgáltatókat, hogy fél évig tárolják és szükség esetén a bűnüldöző szervek rendelkezésére bocsássák előfizetőik hívásainak és levelezésének minden adatát, a tartalom kivételével.

A civil társadalom által bírált jogszabály első változatát 2009-ben már elgáncsolta az alkotmánybíróság: ekkor az uniós irányelv gyakorlatba való átültetésének késése miatt az unió beindította Románia ellen a kötelezettségszegési eljárást. Most a törvény kisebb módosításokkal elfogadott új változata is elbukta a normakontrollt.

Idén áprilisban az Európai Unió Bírósága érvénytelenítette az adatmegőrzési irányelvet, arra hivatkozva, hogy a jogszabály széles körű és különösen súlyos beavatkozást jelent a magánélet tiszteletben tartásához és a személyes adatok védelméhez fűződő alapjogba, és e beavatkozás nem korlátozódik a szigorúan szükséges mértékre.

A mobilszolgáltatók anyagi megfontolásból tiltakoztak a törvény ellen, mert a hívásindítás, illetve a hívásfogadás helymeghatározásának tárolása többletkiadást jelent számukra.

Az emberjogi szervezetek a levéltitok megsértését, az ártatlanság vélelmének felfüggesztését, a magánélethez való jog megkérdőjelezését látják az adatgyűjtésben: szerintük egy ilyen adatbázis kialakítása potenciális bűnözőként, gyanúsítottként kezel minden állampolgárt.

Az oknyomozó újságírók azt kifogásolták, hogy az adatmegőrzési irányelv miatt már nem garantálhatnak névtelenséget információforrásaik számára.

Az alkotmánybíróság döntése kötelező érvényű, indoklását azonban csak később teszik közzé.

mti